A vád szerint a holland származású, 88 esztendős Heinrich Boere a náci párt fegyveres alakulata, a Waffen-SS egyik halálosztagának a tagjaként 1944 júliusában, illetve szeptemberében az akkor német megszállás alatt lévő Hollandiában három holland személyt gyilkolt meg. A Silbertanne (Ezüstfenyő) nevű osztag feladata az volt, hogy a nácik ellen elkövetett támadásokért bosszúból hollandokat öljön meg. Holland bírósági dokumentumok szerint az osztag összesen 54 embert gyilkolt meg, és Boere közvetlenül három gyilkosság elkövetésért felelős.
A náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ szerint Boere a tíz leginkább keresett náci bűnös közé tartozott. A központ az ítélet bejelentése után elégedettségének adott hangot. Jeruzsálemben kiadott közleményében Efraim Zuroff, a központ igazgatója méltatta az ügyben eljáró ügyész, Ulrich Maass erőfeszítéseit. Zuroff szerint a Boere elleni eljárás bizonyítja, hogy a náci háborús bűnösöket még ma is bíróság elé lehet állítani, ha megvan hozzá a kellő politikai akarat. Utóbbi “sajnos a legtöbb európai országban nincs meg” – tette hozzá.
A holland apától és német anyától született Heinrich Boere mostanáig az Aachen közelében fekvő Eschweilerben, egy idősek otthonában élt. Hollandiában 1949 októberében háromszoros gyilkosság vádjában bűnösnek találták és halálra ítélték, Boere azonban már két évvel korábban, 1947 júniusában Németországba menekült. A halálbüntetést később életfogytiglani büntetésre változtatták. Hollandia 1983-ban kérte a kiadatását, de Németország az akkori törvények alapján – német állampolgárságú személyeket tilos volt kiadni – elutasította a kérelmet.
A holland igazságügyi minisztérium 2003-ban azt követelte, hogy Boere Németországban töltse le a büntetést. Az aacheni tartományi bíróság 2007-ben jóváhagyta a kérelmet, de a kölni fellebbviteli bíróság néhány hónappal később megsemmisítette a döntést. Arra hivatkozott, hogy érvénytelen az 1949-es hollandiai ítélet, mivel Boere nem tudott védekezni az eljárásban. Ulrich Maass dortmundi ügyész később új eljárást kezdeményezett az ügyben. A tavaly novemberben kezdődött perben ő volt a fővádló, míg a mellékvádlók között két meggyilkolt áldozat három fia is szerepelt.
Boere az első tárgyalási napokon korábban beismerte az általa 1944-ben elkövetett gyilkosságokat. Azt hangoztatta: anélkül ölt, hogy tudná, bűnt követ el, de ma már másképp látja tetteit. Azzal védekezett, hogy parancsra cselekedett.
Ügyvédei korábban a per beszüntetését kérték, a bíróságot elfogultsággal vádolva. Az ítélet kihirdetése után fellebbezést nyújtottak be, a többi között arra hivatkozva, hogy az európai uniós jogszabályok értelmében egy személyt nem lehet kétszer elítélni ugyanazért a bűncselekményért.
