Külföld

Vajdaság megkapta az autonómiát

admin
admin

2009. 09. 23. 13:13

A szerb parlament lényegében kulturális autonómiát adott a vajdasági magyaroknak egy törvénymódosítással. Ha sikerül 120 ezer aláírást összegyűjteniük, felállíthatják a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely alapvető oktatási és kulturális kérdésekben dönthet. Szerbia lépése megmutatta: lehet autonómiával is rendezni a kisebbségi ügyeket, ráadásul kiderült: déli szomszédunk nem tart a magyaroktól.

Miközben a magyar közélet el volt foglalva Szlovákiával, augusztus 31-én a szerb parlament oly módon módosította a Kisebbségi Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt, hogy azzal gyakorlatilag autonómiát biztosít a kisebbségek számára. A szerbiai törvény nemcsak a vajdasági magyarság politikai életét pezsdítheti fel, hanem bővítheti Magyarország politikai mozgásterét is nemzetpolitikai kérdésekben.

Felállhat a Magyar Nemzeti Tanács

Az új jogszabály egyik legfontosabb eleme, hogy a kisebbségek közvetlen választáson választanak egy 35 fős testületet. A névjegyzék állításához a vajdasági magyar pártoknak a vajdasági magyarok 50 százalékának +1 főnek az aláírását kell megszerezniük, ami a népszámlálási adatok szerint közel 120 ezer főt jelent.

A Magyar Nemzeti Tanács egyes kérdésekben kizárólagos joggal rendelkezne. Így a tisztán magyar kulturális intézmények, a magyar média és a magyar iskolák alapítói jogát megkaphatják, a működésükhöz szükséges anyagi támogatásokkal együtt. Ráadásul a kisebbségi helységnevek meghatározása kizárólag a tanács jogköre lesz. Az is fontos vívmány, hogy a kisebbségeket érintő tanmeneteket ez a testület határozza meg.

Vegyes intézmények vezetői esetében a Magyar Nemzetiségi Tanácsnak kizárólagos javaslattételi joga, további, a kisebbségeket érintő jogszabályok esetében pedig véleményezési joga lesz. Vagyis egy legitim testület jön létre, a kisebbségeket érintő jogkörökkel. Ezt nem lehet másnak nevezni, mint kulturális autonómiának.

A VMSZ sikere

A jogszabály elfogadása egyértelmű – és némileg váratlan – sikere a legnagyobb magyar szervezetnek, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ). Ezzel a jogszabállyal a magyar párt legfontosabb nemzetpolitikai választási ígéretét teljesítette. Nem ígérkezik azonban egyszerű feladatnak a 120 ezer aláírás összeszedése, amire négy hónap áll rendelkezésre.

Nehéz feladat annak a lélektani hatásnak a leküzdése, melyet az 1944-1945-ös magyarellenes mészárlások emléke vagy a milosevicsi terror okoz a vajdasági magyarokban. Ilyen történelmi háttér mellett sokan félhetnek egy kisebbségi kataszterbe kerüléstől. Ugyanakkor, ha a VMSZ mégis sikerrel jár, akkor annyi magyar potenciális szavazót mozgat meg, amennyivel biztosíthatja további politikai szerepét.

A kisebb magyar politikai pártok, mint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), vagy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) fenntartásait hangoztatja a törvénnyel kapcsolatban. E mögött azonban vélhetően az áll, hogy mind az aláírások gyűjtése során, mind a listás szavazás után vélhetően kiderülne: mind szervezettségük, mind támogatottságuk alapján a vajdasági magyarok töredékét képviselik csupán.

A szerbek nem félnek a magyaroktól

A szerb parlamentben a törvényt gyakorlatilag csakis a Demokrata Párt képviselői, illetve a négy VMSZ-es képviselő szavazta meg. Ám az is igaz, hogy senki sem voksolt a törvény ellen: a többi párt ugyanis nem vett részt a szavazáson. Így – Szerbiában szokatlan módon – nem volt kisebbségellenes hisztéria az ügyben. Ez részben összefügghet azzal, hogy a szerb közélet – Szlovákiával vagy Romániával szemben – egyre kisebb veszélyt lát a vajdasági magyarságban. Itt figyelembe kell venni, hogy a magyarok aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent részint a fiatalok magyarországi kivándorlása, részint a horvátországi és boszniai szerbek betelepülése következtében.

Azok után, hogy Kasza József polgármestersége alatt Szabadka is elveszítette relatív magyar többségét, olyan közepes és kisebb városokban maradt még magyar többség csupán, mint Zenta, Magyarkanizsa, Ada és Topolya. Egy ilyen lélektani helyzetben a szerb kormánynak nem került tehát sokba, hogy az áhított EU-csatlakozás érdekében szépítsen kisebbségellenes imázsán. Ráadásul ezzel a lépéssel megszerezték a magyar pártok képviselői mellett – vélhetően – Magyarország támogatását is EU-integrációjukhoz.

Magyarország lehetőségei

A vajdasági magyarság precedenst teremtett arra, hogy a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek a sorsát lehet az autonómián keresztül is rendezni. Ezt a magyar diplomácia felhasználhatja azon szlovák érveléssel szemben, hogy a határon túli magyarság puszta léte destabilizálja térségünket. Valójában most bebizonyosodhat, hogy nem a kisebbségek léte, hanem azok jogainak a megtagadása destabilizáló hatású.

Ez azonban felelősséget is jelent: fontos, hogy a magyar politikai elit és a magyar média adjon meg minden segítséget a sikeres aláírásgyűjtési akcióhoz és az autonómia működtetéséhez. Ebből a szempontból bíztató volt a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülése, ahol minden parlamenti párt üdvözölte a fejleményeket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.