Afganisztán, ahol 4500 fős német egység állomásozik, a szeptember 27-ei német választási harc egyik legfőbb külpolitikai kampánytémája lett. A közelmúltban történt afganisztáni német légi csapás után az al-Kaida fenyegetése árnyékot vet a választásra készülő Németországra. A támadás több tucat polgári áldozatot is követelt és a tálibok bosszút esküdtek. Az NSZK közvéleményének túlnyomó része és több jelentős politikai erő hazahozná a katonákat Afganisztánból, így egyre nagyobb a nyomás a két legnagyobb párton, amelyek egyelőre kitartanak Obama háborúja mellett.
Utólag állnának bosszút
Múlt pénteken és vasárnap az al-Kaida videoüzenetben szólította fel a német kormányt, hogy haladéktalanul vonja ki katonáit Afganisztánból. Ellenkező esetben a szeptember 27-i választások után „rossz ébredéssel”, azaz támadással kell számolnia. A szervezet az elmúlt hónapokban már több alkalommal is megfenyegette Németországot. Mindezek miatt az ország a választások közeledtével fokozott veszélyeztetettséggel néz szembe, és a nagyobb pályaudvarokon, illetve nemzetközi repülőtereken pótlólagos biztonsági intézkedéseket foganatosítottak.
Angela Merkel német kancellár, a konzervatív Német Kereszténydemokrata Unió, a CDU vezetője és Frank-Walter Steinmeier alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD vezetője (fotó: MTI)
Nem először fordulna elő Európa történetében, hogy egy Közel-Keleten állomásozó nemzeti haderő közvetlenül befolyásolja a parlamenti választások kimenetelét. A spanyol szocialista José Luis Rodríguez Zapatero 2004-ben váratlan győzelmet aratott konzervatív néppárti kihívója ellen nem sokkal azt követően, hogy iszlám szélsőségesek 191 ember életét követelő merényleteket követtek el a madridi főpályaudvaron. A szocialista politikus és pártja végig az iraki csapatkivonás mellett kampányolt, győzelme után vissza is hívta Irakból a spanyol kontingenst.
A német és a spanyol helyzet közötti fontos különbség azonban, hogy a madridi merénylet a szavazások előtt volt, az al-Kaida pedig most azzal fenyegetőzik, hogy utólag hajt végre terrortámadást, így alapvetően nem befolyásolja a voksolás eredményét – nyilatkozta lapunk kérdésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A német titkosszolgálatok világhírűek, és eddig minden, az ország elleni merényletkísérletet sikerült megakadályozniuk – hívja fel a figyelmet.
Mindenki kivonulna, a nagy pártokon kívül
A terrorfenyegetés aligha jön jól az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívoknak, akik a német parlamenti politikai erők közül a legerőteljesebb szószólói az afganisztáni német szerepvállalásnak. Jelenleg a parlamenti pártok, a két nagy párt kivételével egyértelműen elítélik az afganisztáni részvételt. A német szerepvállalást tehát alapvetően meghatározza, hogy milyen koalíció áll fel, 99 százalék, hogy marad a nagykoalíció, de elképzelhető, hogy CDU/CSU és FDP összefogással alakul kormány – latolgatja az esélyeket Nógrádi György.
Bárhogyan lesz is, a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier, a szociáldemokraták kancellárjelöltje abból indul ki, hogy az eljövendő években mindenképpen pontos menetrendet kell kijelölni a német csapatok afganisztáni kivonásáról. Habár konkrét céldátumról nem beszélt, a külügyminisztériumból kiszivárgott információk szerint 2013-ban már hazafelé tarthatnának az afganisztáni német katonák.
A kancellárjelölt ötletében bizonyára közrejátszott, hogy a német közvélemény 60-70 százaléka hazatéréspárti, ami nem meglepő, eddig ugyanis 35 német áldozatot követelt a misszió. Ez a veszteséglistán jelenleg a harmadik legmagasabb az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után. Az elkeserítő adatok mellett figyelembe kell venni, hogy Németország számára az afganisztáni háború havonta 6 milliárd dollárba kerül, kérdéses tehát, hogy megéri-e a szerepvállalás – hívja fel a figyelmet Nógrádi György.
Obama egyedül marad?
A háborúellenes közvélemény és a növekvő veszteségek ellenére a német kormány részéről jelenleg nincs napirenden az Afganisztánból való kivonulás. Angela Merkel sajnálatát fejezte ki a civil áldozatok miatt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett a NATO-misszióban való szerepvállalás mellett. Az ezzel kapcsolatos hullámzó közvélekedés azonban megnehezíti Obama döntését, akire egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy növelje a térségben állomásozó amerikai csapatok számát.
Különösen azután, hogy Stanley McChrystal, az amerikai csapatok afganisztáni főparancsnoka hétfőn kiadott jelentése először hívja fel a figyelmet az afganisztáni misszió lehetséges bukására: véleménye szerint mindez bekövetkezik, ha egy éven belül nem növelik több tízezer fővel a térségben állomásozó katonák létszámát. Május óta már 30 ezer fővel több amerikai katona állomásozik a térségben, így az év végére elérheti a 68 ezret. Elemzők szerint Obama egyre nehezebben tudja majd elfogadtatni a közvéleménnyel, miért kell ismét több ezer főt küldeni annak az afgán kormánynak a védelmére, amelyet választási csalással vádol.
