Nagyvilág

Obama muszlim származására hivatkozott

A londoni G20-csúcs, a strassbourgi NATO-csúcs és a csúcstalálkozó után az EU-vezetőkkel Barack Obama Törökországba utazott, hogy felmelegítse az utóbbi időben meglehetősen hűvös kapcsolatot az USA és a modern iszlám ország között. Célja az USA és az iszlám világ kapcsolatának javítása, valamint közreműködés a Közel-Kelet stabilizálásában.

Április 6-án, hétfőn érkezett Isztambulba az amerikai elnök, hogy bebizonyítsa, az új adminisztráció valóban változást fog hozni az Egyesült Államok és az iszlám világ viszonyában. „Az Egyesült Államok nincs és soha nem is lesz háborúban az iszlámmal” – mondta Obama az ankarai parlament előtt hétfőn. Hozzátette, hogy az USA rengeteget köszönhet muszlim állampolgárainak, akik tovább gazdagították kultúráját és gazdaságát. „Sok más amerikainak pedig vannak muszlimok a családjában, vagy ők maguk is éltek muszlim többségű országban. Tudom, mert egy vagyok közülük” – mondta Obama.

Ezzel a kijelentésével egyben az amerikai muszlimok utóbbi időben jócskán megtépázott hírnevét is igyekezett megvédeni, de az USA törökországi megítélését is formálni kívánta. Felmérések szerint a törököknek mindössze 9 százaléka ítéli meg pozitívan ma az Egyesült Államok tevékenységét, de Obama látogatásától mindenki jelentős fordulatot vár.

Obama muszlim származására hivatkozott 1

A vizit határozottan pozitív kicsengése ellenére a török-amerikai viszony továbbra sem lesz problémamentes. Ott van rögtön Ciprus problémája, amiben a Bush-adminisztráció idején sikereket értek el török tisztviselők, a mostani alelnök, Joe Biden azonban remek kapcsolatokat ápol a görög lobbistákkal. Az afganisztáni katonai szerepvállalás is terheli az amerikai-török viszonyt. Az Egyesült Államok újabb csapatok küldését kérte a törököktől, azonban Tayyip Erdogan török miniszterelnök szavaival élve „ez vagy a megoldás lesz, vagy a tökéletes katasztrófa”.

Obama az Irakból kivont amerikai katonákat Afganisztánba akarja vezényelni, és jelentős nemzetközi erőkkel együtt az terrorszervezetek gyakorló terepeként szolgáló ország rendezését kívánja felgyorsítani. Szóba került az 1915-ös örmény népirtás rendkívül érzékeny témája is. Az elnök kerülte a genocídium kifejezést, ezzel némileg magára haragítva az amerikai örmény kisebbséget, viszont elkerülte a török látogatás sikerének kockáztatását. „A legjobb megoldás, ha az örmények és a törökök közös erővel dolgozzák fel 1915 szörnyű eseményeit nyílt, őszinte és konstruktív párbeszéd keretében” – mondta Obama.

Obama kihasználja, hogy bőrszíne és muszlim származása egyfajta hitelességet biztosít neki Törökországban és számos más muszlim országban. Külpolitikai irányvonalába teljesen beleillik ez a szerep, hiszen 8 évi holtpont után határozott gesztusokat tesz az iszlám világ államai felé. A nyitás Irán felé, a határozott politikai fellépés az izraeli-palesztin konfliktusban, valamint az iraki kivonulás jó példák erre. Ezek mindegyikében jelentős szerepe van Törökországnak, hiszen határos Iránnal, Irakkal és Afganisztánnal is. Jó kapcsolatot ápol Szíriával, Iránnal, a Hamasszal, ugyanakkor Izraellel is, így aktív közvetítőként való részvétele a békefolyamatban jelentős előrehaladást jelenthet. A szír-izraeli közvetett tárgyalásokat is Törökországban folytatták, bár azok a gázai háború után abbamaradtak, újraindulásukhoz nem fér kétség.

Obama olyannyira számít a törökök közreműködésére, hogy még Törökország EU-tagságát is támogatta, ezzel kockáztatva némi távolodást Németországtól és Franciaországtól, akik hevesen ellenzik az ország tagfelvételét. Ha Törökország ügyesen játssza ki a kártyáit, jelentősen megerősítheti befolyását a közel-keleti régióban, és ezzel egy időben beléphet az európai klubba is, bár ehhez még a tagállamoknak is lesz egy-két szavuk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik