Külföld

Ferdítéssel vádolják a szlovákiai kisebbségkutató intézetet

admin
admin

2008. 11. 07. 16:22

A szlovákiai magyarok 85 százaléka gondolja úgy, hogy az őket érintő kérdésekről nekik maguknak kellene dönteniük - derül ki a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet közvélemény-kutatásának elsődleges eredményeiből. Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes részrehajlással vádolta meg az intézetet.

Az intézet júniusban végezte el kérdőíves felmérését a Dél-Szlovákiában élő magyarok körében. Összesen 800 felnőttet kérdeztek meg, az első eredmények összesítésével október végére készültek el.

Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes részrehajlással, célzatos ferdítéssel vádolta meg a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézetet, a szlovákiai magyarok egyetlen tudományos intézményét azért, mert annak most közzétett felmérése azt tanúsítja, hogy a szlovákiai magyarok területi autonómiájának gondolatát a megkérdezett szlovákiai magyaroknak mindössze öt százaléka pártolná.

Tóth Károly, az intézet igazgatója azt mondta: “Politikusokkal azért nem kívánunk vitába bocsátkozni, mert az ő problémájuk tudvalevően másról szól. Felmérésünk sem szakmai, sem morális kívánnivalókat nem hagy maga után: maradéktalanul vállaljuk”.

Megoszlik a véleményük

A szlovákiai magyarság egészére kiterjedő kulturális autonómiát a válaszadók 16 százalék tartaná megfelelőnek, míg a válaszadók egyötöde szerint nincs szükség autonómiára. Egy kicsivel kevesebb, 19 százalék azok aránya, aki szerint a megoldást az jelentené, ha a magyar többségű közigazgatási egységek hivatalos magyar nyelvvel és kulturális, valamint oktatásügyi önkormányzattal rendelkeznének.

A kulturális autonómiával a diplomások, a magyar többségű közigazgatási egységekkel pedig az érettségizettek és diplomások átlagon felül szimpatizálnak. Csak 6 százalék véli úgy, hogy Szlovákiában a közeljövőben megvalósul az autonómia valamely formája, és 50 százalék azok aránya, akik szerint nem.

A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések a válaszadók mintegy kétharmadát, 62 százalékát érdeklik, 30 százalékát nem. Ugyancsak 62 százalékuk véli úgy, hogy egyéni és kollektív jogok egyaránt szükségesek a szlovákiai magyarság fennmaradásához és fejlődéséhez. Többségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy az iskolaügy, a kisebbségi jogok és az anyanyelvhasználat területén 2006 óta romlott a szlovákiai magyarok helyzete.

Kétharmaduk dolgozik

Arra a kérdésre, hogy a magyarországi emberek hogyan viszonyulnak a Szlovákiából érkezett magyarokhoz, 29 százalék a “kedvesek, segítőkészek”, 43 százalék az “inkább jóindulatúak, mint rosszindulatúak” választ jelölte be. Inkább rosszindulatúnak, mint jóindulatúnak 14 százalék gondolja a magyarországi magyarokat, míg rosszindulatúnak négy százalék.

A megkérdezettek pontosan a felének élnek külföldön családtagjai, közeli rokonai, akikkel rendszeresen tartja a kapcsolatot. Többségük, 42 százalékuk Magyarországon él.

A felmérés szerint a válaszadók kétharmada dolgozik, egyharmaduk nem. A gazdaságilag aktívak közül a döntő többség Szlovákiában vállal munkát, Magyarországon 4 százalékuk. A Magyarországon dolgozók részaránya a nyitrai kerületben a legmagasabb. A korosztályokat nézve pedig a 18-34 évesek között a legmagasabb, 8 százalék a Magyarországon dolgozók aránya.

A felmérésben résztvevők 55 százaléka használja az internetet, és 32 százaléka olvassa a szlovákiai magyar hírportálokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.