Külföld

Grúzia hálás a Nyugatnak

admin
admin

2008. 09. 23. 15:55

Mihail Szaakasvili kedden a Washington Postban megjelent cikkében újra köszönetet mond azért a példátlan nemzetközi összefogásért, ami a grúz-orosz konfliktus kitörését követte. A grúz elnök szerint a Grúzia határán megjelenő többezernyi katona és páncélozott jármű felvonulására egyértelmű választ adott a nyugati világ. Úgy véli, nem lett volna hasonló a helyzet, ha országa csak egy másik Oroszországgal határos autokrata hatalom.

Mihail Szaakasvili kedden a Washington Postban megjelent cikkében újra köszönetet mond azért a példátlan nemzetközi összefogásért, ami a grúz-orosz konfliktus kitörését követte. A grúz elnök szerint a Grúzia határán megjelenő többezernyi katona és páncélozott jármű felvonulására egyértelmű választ adott a nyugati világ. Úgy véli, nem lett volna hasonló a helyzet, ha országa csak egy másik Oroszországgal határos autokrata hatalom.

Demokrácia és olaj

Grúzia nemrég még egy elmaradott, korrupt posztszovjet állam volt – áll a cikkben. Mára azonban, pár év alatt egy liberális, demokratikus országgá vált, lendületes gazdasággal. Az elnök beismeri, hogy a demokratizálódás folyamata még nem befejezett, és vannak még olyan területek, melyeknek sokat kell fejlődniük. Különösen fontos ez azért, mert Grúzia a Nyugat számára létfontosságú olajvezetékek mellett fekszik. „Oroszország erőszakos támadásait a szuverén demokráciák ellen és annak birodalmi restaurációját nem hagyhatja azonban válasz nélkül a szabad világ. Sem azt, hogy Európát energiahordozókkal tartsa sakkban a birodalom” – szögezi le Szaakasvili.

Az elnök hozzáteszi, a Nyugat felelőssége abban áll, hogy megfelelő választ adjon az agresszióra anélkül, hogy módszereiben az agresszorhoz hasonlóvá váljon. Elismeri, hogy kormányának döntéseit nem csak Grúzia fogja érzékelni, hanem azok hatással lesznek szövetségeseikre is. Oroszországgal kapcsolatban megjegyzi, hogy az Orosz Föderáció görcsös ragaszkodása az erőszakos beavatkozáshoz egyre inkább elszigeteli és gazdaságilag sebezhetővé teszi azt.
„Abbéli igyekeztében, hogy elismerje a mi területeinken fekvő Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, Moszkva nemzetközileg elismert határokat vett semmibe. Támadást intézett a szuverenitásunk ellen és aláaknázta a nemzetközi jog alappilléreit” – tette hozzá Szaakasvili.

Háború a grúz oldalról

A háború kirobbanásának okait is részletezi Mihail Szaakasvili. Oroszország, véleménye szerint évek óta rágalmakkal próbálta elszigetelni Grúziát és akadályozta a párbeszéd kialakulását a szakadár területek és Grúzia között. Ez a fajta izolációs politika volt hivatott megalapozni az inváziót.

„Az oroszok már tavasz óta dolgoztak katonai létesítmények létrehozásán, megerősítésén a szakadár területekkel határos részein. Ennek a viselkedésnek egyenes következményeként alakult ki a fegyveres konfliktus nyáron. Napokig tartó erős aknatűz után kezdte meg Grúzia szárazföldi invázióját Oroszország, augusztus 7-e korai óráiban” – írja le a háborút grúz szempontból Szaakasvili elnök. Hozzáteszi, hogy az oroszok ugyanebben az időben 2100 dél-oszétiai civil áldozatról adnak hírt, hogy erre hivatkozva megkezdhessék a „humanitárius beavatkozást”. Ezt az elnök nyilvánvaló hazugságnak nevezi és a Human Rights Watch szervezetre hivatkozik, mely mindössze 44 áldozatról számol be.

A grúz elnök állítja, készségesen állnak a nemzetközi szervek rendelkezésére bizonyítékokkal és tanúkkal. Ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy vajon Moszkva is hajlandó e hasonló lépések meghozatalára.

Belső problémák

Az ország belügyeire kitérve saját intézkedéseiről ír, melyekkel a grúz demokráciát kívánja megerősíteni. Ezek között szerepel, hogy központi szerepet kíván adni az ellenzéknek is az újjáépítésben és a biztonságpolitikában. „Célunk továbbá a média sokszínűségének előmozdítása és a civilszféra megerősítése. Az ellenzéki pártoknak is nagyobb befolyás jár a hírközlésben, de a bíróságok függetlenebbé válása is fontos célunk” – festi le a jövő Grúziáját Szaakasvili, akit mostanában egyre többször kezdett el kritizálni a sokk után magához tért grúz politika.

Köszönő-körök

Az elnök köszönetet mond azoknak az államoknak, melyek azonnali és hathatós morális és materiális segítséget nyújtottak országának, mikor szorította a szükség. Kiemeli az Egyesült Államokat, Európát, Japánt, Kanadát és Ausztráliát. Háláját fejezi ki az Európai Unió felé, mely meggyorsította Grúzia integrációját európai intézményekbe. Egyenesen szívmelengetőnek nevezi, az előző heti látogatást, melyet a NATO-tanács tett országában ezzel is jelezve Grúzia NATO-tagságának kiemelt támogatását.

„Mi grúzok, folytatjuk demokratikus jövőnk építését, de a nemzetközi közösség erősítésére is fókuszálunk. A világ nem engedheti meg Oroszországnak, vagy bárki másnak, hogy erőszakosan tágítsa érdekszféráját és így megakadályozzon szabad államokat, hogy a hozzájuk hasonlóakkal kapcsolatot teremtsenek – zárja cikkét Szaakasvili.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.