Putyin szerint a viszály jól jött egy jelöltnek az amerikai elnökválasztási folyamatban, ezért történt a provokáció. “Felmerül a feltételezés, hogy valaki az Egyesült Államokban szándékosan idézte elő ezt a konfliktust a feszültség fokozása céljából és azért, hogy versenyelőnybe hozza az amerikai elnökségért harcoló jelöltek egyikét” – nyilatkozott az orosz miniszterelnök a CNN-nek.
Putyin kifejtette: szerinte nem egyszerűen arról van szó, hogy az amerikai fél nem tudta visszatartani a grúz vezetést “ettől a bűncselekménytől”. Az amerikaiak, akik fegyverekkel látták el a grúz hadsereget, és kiképzést nyújtottak tagjainak, bátorították Tbiliszit a viszály kirobbantására – tette hozzá.
Putyin szerint az amerikaiak számára úgy merült fel a kérdés, hogy “mi értelme van egy nehéz kompromisszumos megoldást keresni a béketeremtési folyamatban, egyszerűbb felfegyverezni az egyik félt és provokálni egy másik meggyilkolására, s ezzel az ügy le van rendezve”.
Putyin véleménye kísértetiesen emlékeztet a CounterPunch nevű amerikai politikai folyóirat múlt csütörtöki számában megjelent véleményre. Allan Lichtman, a washingtoni Amerikai Egyetem történelem professzora a baloldali internetes magazinban arról értekezett, hogy a grúziai válság hátborzongatóan emlékeztet a hidegháború egy tragédiájára, az 1956-os magyar forradalomra. Szerinte, ahogy annak idején az amerikai kormány a beugrató (agent provocateur) szerepét játszotta a magyar lázadásban – a Szabad Európa Rádió, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) bábjaként működött, olyan műsorokat sugárzott Magyarországra, amelynek alapján a forradalmárok joggal hihették, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt, erre azonban nem készült Washington -, a mostani grúziai válságban is provokáció történt. Condoleezza Rice külügyminiszter tagadta, hogy a Bush-kormány “agent provocateur” volt.
Lichtman kifejtette: a provokátor esetleg John McCain szenátor, a Republikánus Párt valószínű elnökjelöltje volt, aki kapcsolatban állt Szaakasvili elnökkel, telefonon is beszélt vele, s talán arról biztosította, hogy az amerikai segítség nem marad el. McCainnek politikailag mindenesetre jól jött a válság: az orosz akcióra adott gyors és kemény állásfoglalása megerősítette ingatag helyzetét a Republikánus Párt jobboldalán. McCain megerősítette saját imázsát – ő az a harcedzett politikus, aki kész szembeszállni az újjáéledő Oroszországgal -, egyben szembeállíthatta saját külpolitikai tapasztalatát leendő vetélytársa, a demokrata párti Barack Obama tapasztalatlanságával.
A Fehér Ház nyomban visszautasította Putyin vádaskodását, ésszerűtlennek nevezve az orosz miniszterelnök azon érvelését, hogy az Egyesült Államok provokálta ki a grúziai viszályt. Dana Perino szóvivő azt is közölte: egyelőre korai arról beszélni, hogy az Egyesült Államok szankciókat fontolgat Oroszország ellen Grúzia miatt.
