Grúzia úgy reagált, hogy amennyiben ezt Moszkva teljesíti, úgy az “gyarmatosítással” érne fel. Az abház fővárosban, Szuhumiban több tízezer ember részvételével rendezett össznépi gyűlésen olyan határozatot fogadtak el, amely a Fekete-tenger partján fekvő terület független államként való elismerésére kéri Oroszországot.
Ugyanilyen értelmű, Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek és az orosz törvényhozás két háza elnökeinek címzett felhívást fogadtak el Dél-Oszétia központjában, Chinvaliban mintegy ezer ember részvételével tartott gyűlésen is.
Moszkvától kérni
“Megérdemeltük, hogy szabad köztársaságban éljünk” – indokolta Eduard Kokojti, a magát a grúz központi kormány befolyása alól kivont, nemzetközileg el nem ismert Dél-Oszétia elnöke a Moszkvához intézett kérést.
Vélhetően a grúz hadsereg által a Dél-Oszétia feletti szuverenitás helyreállítása érdekében augusztus elején indított – erőteljes orosz ellentámadást kiváltó – támadásra célozva elítélte az oszétok által elszenvedett “népirtást”. Kokojti szerint ezért nem egyedül Grúziát, hanem a kaukázusi országot felfegyverző Egyesült Államok és Ukrajna vezetését is felelősség terheli.
Kalandorok
Kokojti kalandornak minősítette Condoleezza Rice amerikai külügyminisztert és Miheil Szaakasvili grúz elnököt.
Kaka Lomaia, a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára úgy reagált a két szakadár régió kérésére, hogy ha Oroszország hivatalosan elismeri függetlenségüket, úgy az valójában “gyarmatosítást” jelent majd.
Lomaia szerint Moszkvát ebben a kérdésben egyetlen cél vezérli: megbüntetni Grúziát Nyugat-barát politikája és NATO-csatlakozási törekvései miatt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: Moszkva Szaakasvili jövőbeni viselkedésétől teszi függővé, hogy elismeri-e vagy sem a két szakadár terület függetlenségét.
