Condolezza Rice amerikai külügyminiszter szerint Oroszország tekintélye siralmas állapotba került a déloszét konfliktusban betöltött szerepe folytán – írja a Daily Telegraph című brit napilap.
Mélyponton Oroszország tekintélye
Rice hamarosan Európába utazik, hogy megbeszélést tartson a NATO szövetségesekkel. „Oroszország és Grúzia között tűzszüneti megállapodás van érvényben, ám nem látom, hogy Oroszország eleget tett volna ennek a megállapodásnak” – mondta az Egyesült Államok külügyminisztere és felkérte Medvegyev orosz elnököt, tegyen eleget a tűzszünet feltételeinek. „Grúzia újra felépül, az orosz reputációt már sokkal nehezebb lesz újra felépíteni” – tette hozzá.
A külügyminiszter asszonyt ugyanakkor sok kritika is éri amiatt, hogy az amerikai külpolitika képtelen volt gyorsan véget vetni az orosz inváziónak – írja a lap, hozzátéve, hogy sokan a külpolitika Katrina-hurrikánjának nevezik a kudarcot.
Nicolas Sarkozy francia elnök figyelmeztette Moszkvát, komoly következményei lehetnek annak, ha Oroszország tartja be a tűzszünet feltételeit. Sarkozy bejelentette, rendkívüli uniós tanácskozást fog összehívni, hogy döntsenek a válaszlépésekről, amennyiben a helyzet nem változik.
Erős orosz jelenlét Grúziában
Közben orosz csapatok Khasuri és Akhalgori grúz városokba is bevonultak, Gori körül pedig ellenőrzőpontokat hoztak létre, 40 kilométerre Tbiliszitől és 25 kilométerre a déloszét területektől, a városokon kívül pedig orosz tankoknak hoztak létre megerősített állásokat. Orosz tisztviselők szerint az orosz csapatok a szakadár területektől számított 14 kilométernyire vonulnak csak vissza a grúz területektől. A grúzok attól tartanak, ennek következménye hosszú távú orosz jelenlét lenne az említett részeken.
Eközben jelentések érkeztek arról, hogy Moszkva SS-21-es nukleáris rakétahordozó járműveket telepített Dél-Oszétiába, továbbá orosz csapatok támadó hadműveleteket szimuláltak a Fekete-tengeren Tupolev Tu-95 típusú bombázókkal.
„Dél-Oszétia Grúzia része és az is marad”
Eduard Sevarnadze, volt grúz elnök szerint nem szabadott volna ennyire elmérgesednie az orosz-grúz viszonynak – írja a Washington Post című amerikai napilap. „A megbékéléshez jóval több idő kell, talán öt-hat év is. Most ez újra eltolódott, de hangsúlyoznám, Abházia és Dél-Oszétia Grúzia része volt és az is marad” – nyilatkozta az exelnök, aki büszke volt rá, hogy mind az amerikai, mind az orosz féllel jó kapcsolatokat ápolt elnöklése alatt. Kiemelte továbbá, hogy az oroszok bele akarnak szólni a grúz belpolitikába Szakasvili elnök eltávolítását szeretnék. „Maga tolerálná, ha Kanada, vagy egy másik ország Bush elnök távozását követelné?” – állított párhuzamot Sevarnadze.
Nem léteznek orosz békefenntartók?
A Kommerszant című orosz lap szerint a legélesebben vitatott kérdés Dél-Oszétia és Abházia jövendő státusa, illetve a nemzetközi békefenntartók kiküldése a térségbe. A lap szerint az a probléma, hogy a felek eltérően értelmezik a dokumentumot. Szaakasvili ugyanis kijelentette, hogy az orosz békefenntartók fogalma nem létezik, pusztán orosz katonaságról van szó, amely nem tartózkodhat Grúzia területén, s ebbe beleérti Dél-Oszétiát és Abháziát is. Oroszország viszont nem szándékozik lemondani a dél-oszétiai békefenntartásban eddig elfoglalt monopóliumáról, s Szergej Lavrov külügyminiszter múlt héten tudatta, hogy Moszkva nem vár a térségbe nemzetközi békefenntartókat.
A Vedomosztyi című lap azt elemezgeti, hogy Moszkva Szaakasvili távozását követeli, Washington pedig mindenáron a helyén akarja tartani “grúziai bábját”, noha Amerikának éppen a grúz elnök távozása, Oroszországnak viszont a maradása állna érdekében. A politikában nem szívesen támaszkodnak ismét arra, aki egyszer már vesztett, s a grúz elnök esetében óhatatlanul felmerül a kérdés, rendelkezik-e a szükséges politikai érzékkel, adekvát módon viselkedik-e, meg lehet-e benne bízni. S mivel a válaszok nem túl hízelgőek Szaakasvilire nézve, Washington alighanem csak a Moszkvával szembeni dacból ragaszkodik személyéhez.
Szaakasvili helyzete stabil
Oroszországnak viszont csak akkor lenne jó egy új grúziai vezető, ha az a számára ideális választók embere lenne. Szaakasvili azonban minden személyét illető kétely ellenére adekvát módon kifejezi a grúz népnek az elvesztett területek visszaszerzésére irányuló óhaját, s nincs kilátás arra, hogy Grúziában oroszbarát rezsim jöjjön létre. Moszkva aligha örülne, ha például Grúzia élére Iraklij Okruasvili volt védelmi miniszter kerülne, aki már 2006-ban javaslatot tett Chinvali megtámadására – írta a lap.
A Nyezaviszimaja Gazeta című újság megállapította: “Úgy tűnik, a háborúnak vége. De annyi minden nem volt világos benne, és annyi mindent nem tisztáztak, hogy a jelenlegi béke a jelek szerint igen bonyolult időszak kezdetét jelzi a két ország, s nem csupán e két ország kapcsolataiban”.
