Külföld

A grúz háború az amerikai külügy „Katrina-hurrikánja”

admin
admin

2008. 08. 18. 14:10

Az amerikai külügyminiszter asszonyt egyre több kritika éri amiatt, hogy Washington képtelen volt gyorsan véget vetni az orosz inváziónak. Condolezza Rice szerint Oroszország tekintélye siralmas állapotba került, orosz lapok pedig arra figyelmeztetnek, hogy a háború vége egy igen bonyolult időszak kezdetét jelzi a két ország kapcsolatában.

Condolezza Rice amerikai külügyminiszter szerint Oroszország tekintélye siralmas állapotba került a déloszét konfliktusban betöltött szerepe folytán – írja a Daily Telegraph című brit napilap.

Mélyponton Oroszország tekintélye

Rice hamarosan Európába utazik, hogy megbeszélést tartson a NATO szövetségesekkel. „Oroszország és Grúzia között tűzszüneti megállapodás van érvényben, ám nem látom, hogy Oroszország eleget tett volna ennek a megállapodásnak” – mondta az Egyesült Államok külügyminisztere és felkérte Medvegyev orosz elnököt, tegyen eleget a tűzszünet feltételeinek. „Grúzia újra felépül, az orosz reputációt már sokkal nehezebb lesz újra felépíteni” – tette hozzá.

A külügyminiszter asszonyt ugyanakkor sok kritika is éri amiatt, hogy az amerikai külpolitika képtelen volt gyorsan véget vetni az orosz inváziónak – írja a lap, hozzátéve, hogy sokan a külpolitika Katrina-hurrikánjának nevezik a kudarcot.

Nicolas Sarkozy francia elnök figyelmeztette Moszkvát, komoly következményei lehetnek annak, ha Oroszország tartja be a tűzszünet feltételeit. Sarkozy bejelentette, rendkívüli uniós tanácskozást fog összehívni, hogy döntsenek a válaszlépésekről, amennyiben a helyzet nem változik.

Erős orosz jelenlét Grúziában

Közben orosz csapatok Khasuri és Akhalgori grúz városokba is bevonultak, Gori körül pedig ellenőrzőpontokat hoztak létre, 40 kilométerre Tbiliszitől és 25 kilométerre a déloszét területektől, a városokon kívül pedig orosz tankoknak hoztak létre megerősített állásokat. Orosz tisztviselők szerint az orosz csapatok a szakadár területektől számított 14 kilométernyire vonulnak csak vissza a grúz területektől. A grúzok attól tartanak, ennek következménye hosszú távú orosz jelenlét lenne az említett részeken.

Eközben jelentések érkeztek arról, hogy Moszkva SS-21-es nukleáris rakétahordozó járműveket telepített Dél-Oszétiába, továbbá orosz csapatok támadó hadműveleteket szimuláltak a Fekete-tengeren Tupolev Tu-95 típusú bombázókkal.

„Dél-Oszétia Grúzia része és az is marad”

Eduard Sevarnadze, volt grúz elnök szerint nem szabadott volna ennyire elmérgesednie az orosz-grúz viszonynak – írja a Washington Post című amerikai napilap. „A megbékéléshez jóval több idő kell, talán öt-hat év is. Most ez újra eltolódott, de hangsúlyoznám, Abházia és Dél-Oszétia Grúzia része volt és az is marad” – nyilatkozta az exelnök, aki büszke volt rá, hogy mind az amerikai, mind az orosz féllel jó kapcsolatokat ápolt elnöklése alatt. Kiemelte továbbá, hogy az oroszok bele akarnak szólni a grúz belpolitikába Szakasvili elnök eltávolítását szeretnék. „Maga tolerálná, ha Kanada, vagy egy másik ország Bush elnök távozását követelné?” – állított párhuzamot Sevarnadze.

Nem léteznek orosz békefenntartók?

A Kommerszant című orosz lap szerint a legélesebben vitatott kérdés Dél-Oszétia és Abházia jövendő státusa, illetve a nemzetközi békefenntartók kiküldése a térségbe. A lap szerint az a probléma, hogy a felek eltérően értelmezik a dokumentumot. Szaakasvili ugyanis kijelentette, hogy az orosz békefenntartók fogalma nem létezik, pusztán orosz katonaságról van szó, amely nem tartózkodhat Grúzia területén, s ebbe beleérti Dél-Oszétiát és Abháziát is. Oroszország viszont nem szándékozik lemondani a dél-oszétiai békefenntartásban eddig elfoglalt monopóliumáról, s Szergej Lavrov külügyminiszter múlt héten tudatta, hogy Moszkva nem vár a térségbe nemzetközi békefenntartókat.

A Vedomosztyi című lap azt elemezgeti, hogy Moszkva Szaakasvili távozását követeli, Washington pedig mindenáron a helyén akarja tartani “grúziai bábját”, noha Amerikának éppen a grúz elnök távozása, Oroszországnak viszont a maradása állna érdekében. A politikában nem szívesen támaszkodnak ismét arra, aki egyszer már vesztett, s a grúz elnök esetében óhatatlanul felmerül a kérdés, rendelkezik-e a szükséges politikai érzékkel, adekvát módon viselkedik-e, meg lehet-e benne bízni. S mivel a válaszok nem túl hízelgőek Szaakasvilire nézve, Washington alighanem csak a Moszkvával szembeni dacból ragaszkodik személyéhez.

Szaakasvili helyzete stabil

Oroszországnak viszont csak akkor lenne jó egy új grúziai vezető, ha az a számára ideális választók embere lenne. Szaakasvili azonban minden személyét illető kétely ellenére adekvát módon kifejezi a grúz népnek az elvesztett területek visszaszerzésére irányuló óhaját, s nincs kilátás arra, hogy Grúziában oroszbarát rezsim jöjjön létre. Moszkva aligha örülne, ha például Grúzia élére Iraklij Okruasvili volt védelmi miniszter kerülne, aki már 2006-ban javaslatot tett Chinvali megtámadására – írta a lap.

A Nyezaviszimaja Gazeta című újság megállapította: “Úgy tűnik, a háborúnak vége. De annyi minden nem volt világos benne, és annyi mindent nem tisztáztak, hogy a jelenlegi béke a jelek szerint igen bonyolult időszak kezdetét jelzi a két ország, s nem csupán e két ország kapcsolataiban”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.