Szergej Csaban, az Abháziában állomásozó orosz békefenntartók vezetője közölte: „az összes szükséges kényszerítő eszközt” bevetik, ha a grúzok nem tesznek eleget az ultimátumban foglaltaknak. Grúzia azonnal elutasította a felszólítást, és belügyi szóvivője útján közölte, hogy nem teszi le a fegyvert. Az orosz ultimátum határideje helyi idő szerint délelőtt 10 órakor (közép-európai idő szerint reggel 8 órakor) lejárt.
Közben Oroszország több mint 9 ezerre növelte Abháziában, Grúzia szakadár területén állomásozó katonai erőinek létszámát, és több mint 350-re emelte ottani páncélozott harcjárműveinek számát. A csapaterősítéssel meg akarják előzni egy olyan helyzet kialakulását, amilyenbe Dél-Oszétiában kerültek az orosz békefenntartók.
Egy abház szóvivő bejelentése szerint Szergej Bagaps abház elnök kérte az orosz felet a békefenntartó alakulatok megerősítésére. Abházia – akárcsak Dél-Oszétia – egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét a Szovjetunió felbomlása után, a kilencvenes évek elején. Ténylegesen elszakadt Grúziától, de a nemzetközi közösség nem ismerte el egyik szakadár terület függetlenségét sem. Mind Abházia, mind pedig Dél-Oszétia Moszkva támogatását élvezi.
Az EU hallgat?
A francia sajtó bírálta hétfőn Grúzia dél-oszétiai beavatkozását és Oroszország válaszát, hogy megvédje egykori „birtokát”, egyúttal felvetette az Európai Unió diplomáciai hatékonyságának kérdését. „Döntésével, hogy katonailag beavatkozik Dél-Oszétiában, a grúz hatalom pusztító események láncolatát és egy olyan kétfejű orosz kormány válaszát idézte elő, amely nem akar meghátrálni” – írta a L’Humanité című kommunista napilap.
A baloldali Libération szerint „Oroszország megmutatta, hogy kész élni katonai fölényével hegemóniája kikényszerítésére. Ezekkel a visszaélésekkel szemben a Nyugat és különösen az Európai Unió, amelyet ezen az augusztusi hétvégén Nicolas Sarkozy francia elnök irányított, meglepően hallgatag” – fűzte hozzá az újság.
A jobboldali Le Figaro kiemelte: „az orosz szándékkal szemben, hogy Moszkva rajta tartsa kezét a Dél-Kaukázuson, mindenekelőtt határozottan meg kell védeni Grúzia szuverenitását”. Európa élén, Franciaország kulcshelyzetben van, mivel a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjét meghatározó közvetítői tevékenységet folytathat – vélekedett a napilap.
Azonnali tűzszünetet szorgalmaznak
Bernard Kouchner, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország külügyminisztere vasárnap este Tbilisziben közölte: meg kell találni az eszközöket, amelyek biztosítják az azonnali tűzszünetet a Grúzia és Oroszország közötti konfliktusban. Mihail Szaakasvili grúz elnökkel tartott találkozóján Kouchner ismertette az EU által támogatott hárompontos rendezési tervet, amely előírja Grúzia területi épségének tiszteletben tartását, az ellenségeskedések haladéktalan beszüntetését és a korábbi status quo visszaállítását.
„Meg kell találnunk az azonnali tűzszünetet biztosító, mindkét fél által elfogadott eszközöket” – jelentette ki a megbeszélés után a francia külügyminiszter, aki hétfőn Moszkvába utazik, hogy az orosz vezetőkkel tárgyaljon. „Tárgyalásról és politikai rendezésről kell beszélni, nincs katonai rendezés” – tette hozzá Kouchner, aki gyors cselekvést sürgetett.
Szaakasvili kijelentette, hogy országa a modern korban példa nélküli helyzetben van. – „Megpróbálunk megoldásokat találni, hogy megőrizzük a békét és országunkat” – tette hozzá.
A grúz elnök szerint Oroszország feladata, hogy véget vessen a konfliktusnak. – „Nem mi léptünk a területükre. Ők léptek a mi területünkre, és itt kezdődtek a szenvedések” – tette hozzá.
Dmitrij Megvegyev orosz államfővel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel is megbeszélést folytat majd a dél-oszétiai konfliktusban közvetítő két európai politikus egyikük, Alexander Stubb finn külügyminiszter hétfői tájékoztatása szerint. Alexander Stubb, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke és Bernard Kouchner, az Európai Unió elnökségét betöltő Franciaország külügyminisztere hétfőn délután utazik tovább Moszkvába Tbilisziből, ahol Mihail Szaakasvili grúz államfővel tárgyalt a szakadár grúz terület körüli konfliktusról.
—-Az oroszok elvesztették a háborút?—-
Orosz lapok szerint a dél-oszétiai konfliktusban Oroszország nem csupán a diplomáciai, hanem az információs háborúban is vesztésre áll. A Trud című orosz lap szerint ha az ember a nyugati tévéadókat nézi, az a benyomása, hogy teljesen más háborúról van szó, mint amely a valóságban zajlik, s a nyugati sajtó közönsége azt látja-hallja, hogy Oroszország bombázta Tbiliszi repülőterét, a Baku-Ceyhan olajvezetéket és megsemmisíti Grúziát – írta a lap, s felidézte, hogy némely nyugati kommentárok a kaukázusi eseményeket az 1979-es afganisztáni bevonuláshoz, az 1968-as prágai tavaszhoz és az 1956-os magyarországi eseményekhez hasonlítják.
Alexander Rahr német politológus a Vedomosztyi című gazdasági lapnak nyilatkozva azt mondta: az információs háborút Moszkva eleve elvesztette, mivel Nyugaton továbbra is a régi klisékben gondolkodnak Oroszország politikájáról, és nem tudnak semmit a dél-oszétiai helyzetről. A lap több kommentárban és egy szerkesztőségi cikkben is elemezte a kérdést, s úgy vélte, Moszkvának haladéktalanul aktivizálnia kell magát a tájékoztatás terén, s meg kell magyaráznia, hogyan látja a helyzetet. „Oroszországban nem értik, hogy a saját politikát a tájékoztatás terén is alá kell támasztani, s a nemzetközi információs térségben elszenvedett vereség óhatatlanul azt eredményezi, hogy az adott konfliktus lényegét és okait nem értik meg Nyugaton és általában a világban. Ez viszont mindenképpen rontja Oroszország nemzetközi megítélését” – mutatott rá az egyik kommentár.
A szerkesztőségi cikk részletesen elemezte, mit kellett volna tennie az orosz tájékoztatásnak, kezdve attól, hogy az oroszoknak az első órában a helyszínre kellett volna juttatniuk a külföldi tudósítókat, majd megállapította, hogy sok időt vesztegettek el, de Oroszország még megfordíthatja az információs háború menetét, ha haladéktalanul áttér a támadó-kezdeményező lépésekre az éterben és a sajtóban.
A Gazeta című lap arra mutatott rá: nem szabad esélyt hagyni Tbiliszinek arra, hogy a Moszkvával fennálló konfliktusát Oroszország és a civilizált világ szembenállásaként tüntesse fel. A lap az orosz politikusok állásfoglalását, amely szerint Dél-Oszétiában népirtás zajlik, illetve a nemzetközi törvényszék felállítására vonatkozó felszólítást már a következő, a diplomáciai háború előkészítéseként értékeli.
A Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lap rámutatott: az elmúlt három napban Mihail Szaakasvili grúz elnök egyszerre két háborút vívott: egy véreset a dél-oszétiai lakosság és az orosz békefenntartók ellen, s a vér nélküli információs háborút. Az elsőben senki nem sietett a grúz csapatok segítségére, de a másodikban nagyon sok támogatóra talált. „A véres háborút Mihail Szaakasvili nyilvánvalóan elvesztette, de mi lesz a másodikkal?” – tette fel a kérdést a lap.
