Nagyvilág

Párizs nem ismeri el a kisebbségek nyelvét

A francia parlament felsőháza nem fogadta el azt az alkotmánymódosítást, amely a francia kulturális örökség részének ismeri el a regionális nyelveket, mint például a breton, baszk, korzikai.

Két nappal ezelőtt a francia kultúra és nyelv megőrzésével megbízott Francia Akadémia nyílt levélben kérte a képviselőket, hogy vonják vissza a nemzetgyűlés által egyhangúlag elfogadott alkotmánymódosítást, mert az szerintük a „nemzeti identitás megsértése”. A halhatatlanok elsősorban azt kifogásolták, hogy a francia alkotmány ezentúl első cikkelyében ismerné el a francia kulturális örökség részének a regionális nyelveket, miközben a második cikkely egyértelműen kimondja: „a köztársaság nyelve a francia”.

A szenátorok 216 igen szavazattal 103 nem ellenében a saját bizottságuk és a kormány javaslatával szemben olyan módosítást fogadtak el, amely egyszerűen eltörölte azt a regionális nyelvekről szóló kitételt az alkotmányból, amelyet a nemzetgyűlési képviselők már májusban egyhangúlag megszavaztak. „Gyermekeink SMS-ekben beszélnek, elsősorban a franciát kell erősíteni, és nem a regionális nyelvekre felhívni a figyelmet” – érvelt a vitában a kormánypárti jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) szenátora, Jean-Pierre Fourcade.

Robert Badinter volt szocialista igazságügyi miniszter szerint az alkotmánynak nem feladata a „kulturális gazdagság katalógusává” válnia. A szintén szocialista David Assouline viszont azt hangsúlyozta, hogy szenátortársai nem a realitásokkal, hanem démonokkal szálltak harcba, amikor azt hiszik, hogy a regionális nyelvek elismerése a szeparitizmust növelné. Franciaországban 75 regionális nyelv létezik a bretontól az elzászin, a katalánon, a korzikain, a baszkon át a flamandig.

Az 1635-ben Richelieu bíboros által, a francia nyelv ápolása és szótárkészítés céljából alapított Francia Akadémia tagjai attól tartanak, hogy a hivatalos francia nyelv „szétmorzsolódásából” elsősorban az angol kerülne ki győztesen. Levelükben azt írták, hogy „több, mint öt évszázada a francia nyelv kovácsolta össze Franciaországot”, ezért „a regionális nyelveket a köztársaság nyelve elé helyezni a nemzetalkotó elv összekeverése egy politikai céllal”. A nemzetgyűlés célja viszont elsősorban az lett volna, hogy törvényi lehetőséget biztosítson a mindenkori francia kormány részére a regionális nyelvek megőrzésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik