Hillary Clinton volt first ladyként a Fehér Házból való távozása, 2001 óta folyamatos védelem alatt áll. Demokrata párti riválisa, Barack Obama szenátort pedig tavaly májusban vette védőszárnyai alá a szolgálat. Ő az, aki a legkorábban védelmet kapott az amerikai történelem elnökjelölt-aspiránsainak sorában.
McCain még április elején sem igényelt személyes biztonsága érdekében védelmet, s egészen mostanáig titkosszolgálati felügyelet nélkül kampányolt. Ezentúl azonban testőrök vigyázzák minden lépését. A szenátor azért nem tartott igényt a titkosszolgálat figyelő szemeire, mert nem folytathatott közvetlen kampányt a választókkal. A vietnami veterán mostanra azonban megváltoztatta álláspontját.
Az elnökjelöltek védelmét nem írja elő törvény, a megválasztott elnöknek és családjának azonban már nincs választása, a titkosszolgálat gondoskodása veszi körül őket a nap 24 órájában. Korábban minden elnöknek élete végéig járt a védelem, egy új törvény értelmében azonban George Bush lesz az első, aki 10 évvel hivatalából való távozása után elveszíti ezt a kiváltságot.
A titkosszolgálat egy kiemelt személy védelmére naponta átlagosan 38 ezer dollárt költ. Ez az összeg az elnökválasztási kampány későbbi szakaszában akár 44 ezer dollárra növekedhet. A szolgálat 2008-ban 85,3 millió dollárt fordít a jelöltek védelmére.
