A lap szemleírója szerint ezek az államok jól látják, hogy az ukrajnai helyzet nem mutat jelentős előrelépést a demokrácia és a NATO normáihoz való közeledés terén. Emellett Grúzia és Ukrajna fő érdeme az Amerika-barát és élesen oroszellenes politika, ami azonban nem elég a NATO-csatlakozáshoz.
Nem akartak összeveszni Medvegyevvel
A másik indíték alighanem az, hogy a két ország csatlakozásának fő támogatója, Bush elnök hamarosan távozik tisztségéből, az amerikai vezetés átalakul, és érdemesebb lesz az új elnökkel megtárgyalni a kérdést, a sietséget semmi nem indokolja.
Végül, a “régi európaiak” legkevésbé sem akarnak erősen összeveszni Oroszországgal Dmitrij Medvegyev elnökségének kezdetén, főleg úgy, hogy ebből semmiféle geopolitikai haszon nem származik. Különösen pedig akkor nem, amikor az energetikai biztonságról még nem született megállapodás, és Oroszország a legmegbízhatóbb szállító, egyben a legnagyobb európai piac. Vagyis éppen a gazdasági problémák idején nem lenne észszerű viszályba kerülni Moszkvával.
A lap szerint a két ország felvételének ellenzői azt is értik, hogy a jövevényekkel számos konfliktus és probléma kerülne be a NATO-ba, s ezeknek “a levét az európaiak innák meg”: nekik kellene szembeszállniuk a szakadár Abháziával és Dél-Oszétiával, s egyben vitába szállni Oroszországgal a “lázadó” grúziai, vagyis akkor már NATO-régiók támogatása miatt, netán végignézni Ukrajna kettéválását.
Rakétapajzsra cserélték Ukrajnát
A Kommerszant című újság szerint a NATO Grúziát és Ukrajnát elcserélte a rakétapajzs elemeinek európai telepítésére. A lap szerint Moszkva győzelmének tartják, hogy a szervezet nem vonta be a felkészülés folyamatába Ukrajnát és Grúziát, valójában azonban Moszkva inkább vesztes, mivel számára Kijev és Tbiliszi ideiglenes veresége kevesebb haszonnal jár, mint amilyen komolyak a következményei a rakétapajzs-elemek kelet-európai telepítésének.
Azzal, hogy az Egyesült Államok a rakétapajzs kiépítésében való részvételre biztatta a NATO tagállamait, s azok ezt elfogadták, a rakétapajzs-telepítés NATO-projektté vált. Ezzel Oroszországnak a kérdésben már nem az Egyesült Államokkal, Csehországgal és Lengyelországgal van vitája, hanem a NATO-ban egyesült nyugati közösséggel.
A lap orosz szakértőket idézve azt írta, hogy a NATO Ukrajna és Grúzia kérdésében a rakétapajzsért cserébe tett engedményt Moszkvának. Az illetők szerint eleve világos volt ugyanis, hogy Grúzia megoldatlan konfliktusai, Ukrajna pedig a lakosság ellenállása, no meg az orosz fekete-tengeri flotta jelenléte miatt nem kezdheti meg a felkészülést a csatlakozásra. Így Moszkvát a legrosszabb változatra készítették fel, hogy a rakétapajzs-telepítés ehhez képest a kisebb rossznak tűnjön. A lap azonban hozzátette: mindezek ellenére Moszkva nagyon örül annak, hogy Grúzia és Ukrajna egyelőre befolyási övezetében marad.
