A radarállomásokról 1997-ben született megállapodás értelmében Oroszország mindeddig használta a Szevasztopolban és Munkácson lévő volt szovjet radarállomásokat. A felmondással kapcsolatban Nyikolaj Pankov, a védelmi miniszter helyettese nem titkolta, hogy a döntésnek politikai okai is vannak. Ez a válaszunk az ukrán vezetés lépéseire, egyebek között arra, hogy Ukrajna be akar lépni a NATO-ba – mondta.
Bosszúból mondták fel a szerződést
A megállapodás felmondásáról szóló törvényt a duma idén január 25-én fogadta el, majd néhány nap múlva a felsőház is Ezúttal egy kormányforrás mondta el az Interfax hírügynökségnek, hogy a megállapodás felmondása mögött egyrészt Ukrajna NATO-ba igyekvése áll, másrészt az, hogy Kijev nem teljesíti az állomásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Emellett a berendezések elavultak, korszerűsítésük nagyon sokba kerül, végül pedig: vannak már Oroszországban megfelelő berendezések, amelyek átvehetik az ukrajnai állomások feladatait.
Viktor Juscsenko az orosz-ukrán államközi bizottság II. ülésére érkezett kétnapos munkalátogatásra kedden Moszkvába, és megkezdte tárgyalásait Putyinnal. Látogatását beárnyékolja a világ érdeklődésére számot tartó gázügy, a Gazprom ugyanis a csapok keddi elzárásával fenyegetőzik arra az esetre, ha Kijev nem rendezi adósságait, márpedig Julija Timosenko kormányfő makacsul vitatja a Gazprom követeléseit.
Megromolhat a kapcsolat
Juscsenko és Putyin megbeszélésén minden bizonnyal szó lesz arról, mit jelent a kétoldalú kapcsolatok számára, ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz. Szergej Prihogyko, Putyin tanácsadója ezzel kapcsolatban elmondta: Ukrajnában ma is működnek még olyan üzemek, amelyek az orosz hadiiparnak dolgoznak, s ezekben nem fordulhatnak meg a NATO képviselői, vagyis a gyárakat át kell helyezni Oroszországba.
Más források azt is értésre adták: Juscsenkóval az ukrán fél „történelemhamisítási törekvéseiről” is szót akarnak ejteni. A minap az orosz külügyminisztériumban történésztanácskozást rendeztek ezekről a kérdésekről.
