Külföld

A határon túliak túlléptek a népszavazáson

admin
admin

2007. 12. 05. 13:47

A határon túli magyar lapok közül alig volt pár, amelyik megemlékezett a 2004-es, kettős állampolgárságról tartott népszavazásról. A szakértő szerint a határon túliak túlléptek az első sokkon, bár a referendum alapvetően megváltoztatta az anyaországi magyarokról kialakított véleményüket.

A legismertebb határon túli magyar lapok többsége meg sem említette az évforduló alkalmából a 2004. december 5-i népszavazást. Így nem jelent meg cikk a témában sem a szlovák Új Szóban, sem pedig a vajdasági Magyar Szóban, de a kárpátaljai Kárpátinfón sem olvashattunk erről.

A Vajdaság Ma egy hír erejéig foglalkozott a témával, amelyben beszámolnak arról, hogy a kettős állampolgárság kérdése az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt van. „A vajdasági magyarok kettős állampolgársága is szerepelt tegnap az Országgyűlés külügyi bizottságának napirendjén. Göncz Kinga, a magyar diplomácia vezetője azt ecsetelte a testület előtt, miért nem adható meg az állampolgárság a határokon túli nemzettársaknak” – írja a lap a Magyar Hírlapra hivatkozva.

Az uniós csatlakozás nem oldott meg mindent

Az erdélyi Új Magyar Szó egy interjút közölt Csapody Miklóssal, az MDF országgyűlési képviselőjével. „A nemzet összetartozásának gyásznapján készült az alábbi interjú a tárgyilagosságáról ismert csúcspolitikussal, akinek gondolatai folyamatosan és ’határtalanul’ aktuálisak az egész kisebbségi magyarság számára” – írja a cikk szerzője. A politikus az interjúban kifejti: „Magyarországon azt kell elmagyarázni, hogy miközben a felvidéki magyarság a szlovák politikai nemzet része, miközben a romániai magyarság a román politikai nemzet része, aközben a magyar kulturnemzet részeit képezik, következésképpen van indok arra, hogy ahogyan a románok, szlovákok, horvátok és mások rendezték a kettős állampolgárság kérdését, úgy nekünk is rendeznünk kell”.

Szlovákia és Románia uniós csatlakozását érintve Csapody kifejtette: Schengen nem old meg minden problémát. „Itt a belső szabályozás a kérdés. Kérdés például, hogy a felvidéki magyarság amellett, hogy a politikai nemzet része, államalkotó-e, mert nem az, a romániai magyarság amellett, hogy a román politikai nemzet része, államalkotó-e, mert nem az” – fogalmazott az MDF politikusa. Hangsúlyozta: mivel a vajdaság egyelőre kívül marad az Európai Unión, ezért az ott élő magyarok vannak egyelőre a legnehezebb helyzetben.

Már nem akarnak Magyarországra hasonlítani

A nagy határon túli magyar lapok közül egyedül a Felvidék Ma hozott terjedelmes publicisztikát az anyaország és a határon túliak kérdéséről. „A Magyar Köztársaság lakossága 2004. december 5-én szentesítette a trianoni határokat és ellökte a határon túli magyarokat” – írja a lap. Hangsúlyozzák: a népszavazás óta a határon túliak kevésbé kapcsolódnak a magyarországi intézményrendszerhez, és már nem szeretnének annyira Magyarországra hasonlítani, mint azelőtt.

A publicisztika megfogalmazása szerint a „magyarországi magyar nép szó szerint lemondott rólunk, úgy viselkedett, mintha elhinné, csak akkor maradhat életben, ha amputálják kezét-lábát, végleg. És nem gondoltak bele abba, hogy kéz és láb nélkül mozgástere beszűkül”. A cikk hozzáteszi: „teljesen magunkra maradtunk!” A szerző véleménye szerint a határon magyar fiatalok nem érzik igazán hazájuknak sem Szlovákiát, sem Magyarországot. „A magyar Himnuszt sajátjuknak érzik, a magyar címert és a magyar zászlót is, viszont nem érzik sajátjuknak a szlovák himnuszt, címert, zászlót. De Magyarország nem az övék, mert sem nekik nem kell, sem ők nem kellenek Magyarországnak, viszont Szlovákia területén laknak, de paradox módon Szlovákia is ellenségesen viselkedik velük szemben”.

Már túlléptek a referendumon

A népszavazás utáni sokk már elmúlt, ezzel magyarázható, hogy az erdélyi lapok többsége nem foglalkozik az évfordulóval. A népszavazást történelmi tényként kezelik – mondta Bakk Miklós kolozsvári politikai elemző a FigyelőNetnek. „Az erdélyiek napirendre tértek a dolog felett, de már nem ugyanúgy gondolkodnak, mint korábban. Addig volt egy rejtett feltevés, amely szerint a magyarországi magyarok ugyanolyan magyaroknak gondolnak minket, ám a referendum rámutatott arra, hogy ez a kérdés nem ilyen egyszerű” – fogalmazott a szakértő.

Bakk Miklós lapunk kérdésére elmondta, nem ismer olyan közvélemény-kutatást, amely arra vonatkozna, mekkora Gyurcsány Ferenc és kormányának elutasítottsága, de az biztos, hogy sokkal magasabb, mint a jobboldali pártoké és politikusoké. „A népszavazás csak egy ok a sok közül. De ez volt a jéghegy csúcsa, amely egyértelművé tette az erdélyi magyaroknak, hogy a magyarországi baloldal másként gondolkozik a határon túli magyarságról, mint a jobboldal” – hangsúlyozta a kolozsvári elemző.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A Piramis gameshow díszlete

Újabb furcsaság a TV2-n A Piramisban

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.