Külföld

Kezdődik a cigivita

admin
admin

2007. 07. 12. 06:00

Pénteken első ízben ülnek tárgyalóasztalhoz a szaktárca és a különböző civilszervezetek képviselői, hogy kitalálják, hol és mikortól nem lehet rágyújtani Magyarországon. Ha követnénk az ír vagy a norvég példát, néhány évtized alatt a felére lehetne csökkenteni a halálos áldozatok számát, mely jelenleg hazánkban a legmagasabb egész Európában. Ma egy rossz helyen elszívott cigaretta 50 ezer forintba kerül.


Tízből egy felnőtt hal meg emiatt

Évente összesen több mint tízmillió halálesetet okoz a dohányzás a világon. A cigarettázók átlagosan 8 évvel élnek rövidebb ideig, mint a nemdohányzók. A füstölők részaránya Nyugat-Európában 34, Kelet-Európában pedig 47 százalék. A magyar lakosság 65 százaléka passzív dohányos – napi 270 percen át szívja a dohányfüstöt. A GKI friss felméréséből kiderül: évente 2300 passzív dohányos hal meg a füstölés miatt hazánkban.

Társadalmi vitára hívja az egészségügyi tárca a dohányzási tilalom bevezetésében illetékes egészség- és környezetvédelmi szervezeteket, valamint az érdekvédelmi szövetségeket. A FigyelőNet információja szerint a találkozó már július 13-án, pénteken létrejön. Az Európai Unió 27 tagországa közül kettőben már teljes a tilalom, a többieknél pedig már bevezettek bizonyos szabályozásokat, az uniós egészségügyi biztos ugyanis azt tűzte ki célul, hogy két éven belül ne lehessen rágyújtani a zárt közterületeken.

Ha 2009-től nálunk is megtiltják a füstölést a nyilvános helyeken, az azt jelenti, hogy nem lehet majd rágyújtani például az állatkertekben vagy a vidámparkokban sem. A vendéglátók számára megoldást jelenthetne, legalábbis áprilistól októberig, ha teraszt vagy kerthelyiséget nyithatnának a meglévő helyiségek mellé, de ezt nem mindenki valósíthatja meg.

A magyar kocsmák igyekeznek

Hazánkban azonban az uniós direktívától függetlenül is volna mit tenni, mivel Európában Magyarország vezeti a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente 28 ezer haláleset írható a cigaretta számlájára, miközben egy friss felmérés szerint a várandós magyar nők 40 százaléka rendszeresen rágyújt. A dohányzásmentes harcban azonban már nem vagyunk az élen: tavaly jutottunk el odáig, hogy módosították a nemdohányzók védelméről megalkotott 1999-es jogszabályt, így füstmentesek lettek a bölcsődék és óvodák, valamint a gyermekkórházak.

Ami a legtöbb vitát kiváltó szórakozóhelyeket illeti, hazánkban jelenleg – legalábbis a szabály szerint – a munkahelyeken, éttermekben, színházakban és mozikban is csak elkülönített helyiségben szabad rágyújtani. A dohányzásra kijelölt hely pedig csak abban az esetben lehet zárt légterű, ha a megfelelő légcsere biztosított. A törvény betartatásáról az ANTSZ és a Fogyasztóvédelemi Főfelügyelőség igyekszik gondoskodni, több-kevesebb sikerrel. A dohányzóra kiszabható bírság összegének felső határa 50 ezer forint, ha pedig valamilyen intézmény szegi meg az előírásokat, a büntetés ennél már nagyobb, akár kétmillió forint is lehet.

Az egyik legátfogóbb ellenőrzés 2003 és 2005 között történt, amely az ország egész területére kiterjedt: a hivatal tájékoztatása szerint azonban másfél év alatt 184 000 vizsgálatból csak valamivel több mint ezer esetben találtak szabálytalanságokat. (Ebben ráadásul benne vannak a dohányzási előírásokkal össze nem függő szabálysértések is). A kihágásokért összesen több mint 27 millió forint bírságot szabtak ki, a legtöbb szabályszegő (265) nem meglepő módon Budapesten került a horogra.

Összhangban a realitásokkal

2009-ig azonban nincs már sok időnk, nem véletlen, hogy Horváth Ágnes egészségügyi miniszter lapunk megkeresésére arra hívta fel a figyelmet: a cél elérése egyáltalán nem olyan egyszerű, hogy a problémát megfelelő törvényi szabályozás megalkotásával könnyedén meg lehessen oldani. Elengedhetetlen, hogy a törvény illeszkedjen a realitásokhoz, az érintettek számára pedig betartható és elfogadott legyen. Érdemi javulást csak akkor tudunk elérni, ha több területen is komolyabb lépéseket teszünk – tette hozzá a miniszter.

Az érintettek ugyanakkor készek a párbeszédre, Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint hónapok óta várják, hogy egyeztessen az Egészségügyi Minisztérium az illetékes szervezetekkel. A legfrissebb hírek szerint erre végre sor kerülhet pénteken, ám azt még nem tudja a testület elnöke, hogy szót kapnak-e. Az egészségügyi tárca vezetője biztosította lapunkat: ezen a vitán elmondhatják majd észrevételeiket a szakmai szervezetek képviselői is. Az mindenestre valószínű, hogy a változást megérzik majd a vendéglátósok, Háber szerint a bevétel csökkenése akár éttermek és sörözők bezárásához is vezethet. Derűlátóbb valamelyest a Magyar Szálloda Szövetség titkára, aki nem aggódik a bevételkiesés miatt. Kovács István a FigyelőNet kérdésére rámutatott arra, hogy az elkülönített dohányzóhelyek kialakítása megoldotta a problémát, s ezt a legtöbb szállodának sikerült megvalósítania.

Ha megfelelő jogszabályok születnek, s azokat sikerül betartatni is, akár a felére is csökkenhet a halálos áldozatok száma 2050-re – fogalmazott lapunknak Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet csoportvezetője, hozzátéve, hogy ehhez viszont komolyan kell venni az Európai Unió legtöbb országában már létező tiltásokat, és követni kell az ír és a norvég példákat.

Folytatás a következő oldalon


—-Elbocsátások Írországban—-

Európában elsőként, három éve vezették be Írországban az átfogó dohányzási tilalmat a zárt közterületeken, a munkahelyeken, beleértve a vendéglátóipari egységeket is, így a bárokat és az éttermeket, valamint a híres ír pubokat. Az átfogó tiltás működik – ez derül ki a kormány által készített vizsgálatokból. Az illetékes tárca szerint kiválóan teljesít a Dohányellenőrzési Hivatal is: egyéves működése után a munkahelyek 97 százalékában betartották a szabályokat, az éttermekben pedig szintén 90 százalék feletti az arány. Az ír vendéglátósok szövetsége más szemszögből közelít: több mint 800 vidéki söröző húzta le a rolót és bocsátott el közel háromezer vendéglátóst. Ezek a pubok azért zártak be, mert nem tudtak teraszt vagy kerthelyiséget nyitni, hiszen ott megengedett a füstölés.

Norvégiában a teljes tiltás kivitelezhetőbb, mint az elkülönített helyek bevezetése. Nem beszélve arról, hogy évről évre elfogadóbbak a norvégok a tiltással szemben: míg 2004-ben – a bevezetés évében – a lakosság 54 százaléka, tavaly már 78 százaléka mondott igent a rendeletekre.

A kezdeményezéssel párhuzamosan elindult több lakossági tájékoztató kampány a médián keresztül, illetve az általános iskolákban és az óvodákban történő felvilágosítással. A norvég kampány azzal célozta meg a fiatalokat, hogy felvilágosítást nyújt a passzív dohányzás veszélyeiről. Egyúttal arra bátorította őket: vegyék rá a szüleiket, hogy ne dohányozzanak, vagy csak külterületen tegyék azt.

Óvatos angolok, belgák a hollandoknál

A többi uniós tagország eltérő utat jár be a szigorításban. Nagy-Britanniában mintha megjósolták volna a tiltás elleni tiltakozást, ugyanis a sorban utoljára hagyták az angol kocsmákat. Skóciában tavaly márciustól, Walesben és Észak-Írországban pedig idén áprilistól tilos a füstölés a vendéglátóhelyeken. Nagy-Britannia egész területén e hónap elejétől füstmentesek a vendéglátóhelyek, néhány kocsma tulajdonosa azonban kikerülve a súlyos, akár 2500 fontos büntetést, otthona részévé alakította üzletét.

Meggyőzhetőbbnek tűnnek a hollandok, igaz ott még igen enyhe a szabályozás. Jelenleg a lakosság kétharmada támogatja a dohányzási tilalom bevezetését a bárokban, éttermekben, 53 százalékuk pedig kifejezetten sürgeti a szigorítást – derült ki az RTL Nieuws által megrendelt felmérésből. Az új holland kormány terve szerint 2011-ig szigorú dohányzási korlátozásokat vezetnek be. Addig nyugodtan átutazhatnak a belgák a holland sörözőkbe, Belgiumban ugyanis az év elejétől lépett életbe a szigorítás, a leleményes Brugge és Antwerpen lakói pedig inkább a szomszédos ország városaiban keresnek mulatóhelyeket.

Spanyolországban viszont az ellenállásnak köszönhetően enyhítettek a törvényen, és megfelelő elszívó berendezés mellett dohányzó részleget is kialakíthatnak a vendéglősök. Rajtuk kívül az olaszok és a németek is bevezették az elkülönítést. Máltán is részleges tilalom lépett életbe. A letteknél azonban bekeményítettek: a vendéglátóhelyektől minimum tíz méterrel távolabb szabad csak a cigarettázás, odabent egy éve tilos. A legminimálisabb korlátozással a szomszédos Ausztria élt: a nagyobb vasútállomásokon tavaly óta kijelölt dohányzóhelyek működnek, másutt szabad a füstölés. 2008-ra a franciák és a románok ígérték: tiltják a cigarettázást a zárt közterületeken.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.