Hosszú hónapokig tartó viták után a testület 10 igen szavazattal, 5 tartózkodással, ellenszavazat nélkül szavazta meg a bíróság felállításáról szóló, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia által beterjesztett határozatot. Oroszország, Kína, Dél-Afrika, Indonézia és Katar tartózkodott. A határozat elfogadásához minimálisan 9 igenlő voks kellett a 15-tagú testületben és az, hogy az öt állandó tag egyike se éljen vétójogával.
Szíria 29 év után kivonult
Szíria szerint a Haríri-gyilkossággal foglalkozó ENSZ-törvényszék felállítása sérti Libanon szuverenitását és még jobban megingathatja a földközi-tengeri ország stabilitását. Szaad Haríri libanoni parlamenti képviselő, a megölt politikus fia ezzel szemben televíziós nyilatkozatában “történelminek” nevezte a törvényszék felállításáról megszületett döntést.
A Szíria libanoni befolyása ellen harcoló Rafík Haríri 2005 februárjában vesztette életét Bejrútban egy ellene irányuló pokolgépes merényletben. A detonáció rajta kívül 22 ember életét oltotta ki. Az ENSZ által az ügyben indított, jelenleg is zajló vizsgálat szerint a szíriai vezetésnek is benne volt a keze a merényletben, de ezt Damaszkusz tagadja. (A robbantás miatti elemi fölháborodás miatt Szíria 29 évi megszállás után kénytelen-kelletlen kivonta csapatait Libanonból.)
Libanonban egyelőre nyolc személyt tartanak fogva a gyilkossági üggyel kapcsolatban: a libanoni biztonsági szolgálatok négy Szíria-párti tábornokát és egy Damaszkusz támogatását élvező kicsiny szunnita muszlim csoport négy tagját, akiknek a gyanú szerint Haríri mozgásának feltérképezésében jutott szerep.
Mélyült az ellentét
A törvényszék 11 független bírája közül négyet Libanon delegálhat a testületbe, s Libanon állja a működési költségek 49 százalékát – a fennmaradó 51 százalékot az ENSZ-tagállamok önkéntes hozzájárulása fedezné. A bíróság Libanonon kívül ülésezne, a székhelyről az ENSZ, a libanoni kormány és a törvényszéket befogadó állam közösen dönt a határozat értelmében. Diplomaták szerint e részletek kidolgozatlansága miatt akár egy évbe is beletelhet, mire a törvényszék ténylegesen megkezdi működését.
A törvényszék felállítását megelőző vita tovább mélyítette az ellentéteket a libanoni politikai szereplők között. A Szíria-párti ellenzék korábban megakadályozta a Fuád Szinjóra vezette kormány azon törekvését, hogy a bejrúti parlament állítson föl törvényszéket a Haríri-gyilkosság kivizsgálására, a kormányzat így parlamenti hozzájárulás nélkül fordult az ENSZ BT-hez a bíróság életre hívásának kérésével.
A határozat egyébként ad még egy esélyt arra, hogy a libanoni parlament maga rendelkezzen egy törvényszék felállításáról: csak akkor lép hatályba, ha június 10-ig a bejrúti törvényhozás nem fog hozzá a szükséges tennivalókhoz.
Oroszország – illetve az arab országok nevében fellépő Katar – még közvetlenül a BT-szavazás előtt is ellenvetéseit hangoztatta. Legfőképp azt nehezményezték, hogy a határozat utalást tartalmaz az ENSZ-alapokmány VII. fejezetére, amelynek értelmében végső soron katonai erővel is kikényszeríthető a BT-rendelkezés.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
