Nagyvilág

Újra vizsgálják a RAF-gyilkosságot

Az egykori hírhedt Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terroristái által, 1977 áprilisában elkövetett gyilkosság felülvizsgálatát rendelte el Angela Merkel kancellár.

Keddi értesülések szerint a kancellár asszony belügyminiszterén, Wolfgang Schaublén keresztül utasította a Szövetségi Bűnügyi Hivatalt (BKA), továbbá az alkotmányvédelmi hivatalt a korábban lezárt akták újbóli megnyitására, s az ügy kivizsgálására.

Minderre annak nyomán került sor, hogy az elmúlt napokban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint az egykori szövetségi főügyész, Siegfried Buback elleni merényletben közvetlenül nem vett részt a közelmúltban kegyelemért folyamodott Christian Klar. A gyanú szerint a két említett hivatal az állítólagos tettesekkel kapcsolatban annak idején fontos részleteket hallgatott el.

Többen követelték

Klarnak legalábbis ebben a merényletben való „ártatlanságára” utalt a múlt héten közzétett, nyílt levelében a RAF-terroristák által meggyilkolt főügyész fia, Michael Buback is. Hétvégi értesülések szerint a megvádolt hatóságok állítólag már több mint húsz évvel ezelőtt tudtak arról, hogy a merénylet nem is a lefolytatott bírósági tárgyalás alapjául szolgált vádiratnak megfelelően történt, azonban ennek ellenére semmit nem tettek az ügy felülvizsgálatára.

Miután az elmúlt negyvennyolc órában több magas rangú politikus is követelte az akták megnyitását, Merkel kancellár vizsgálatot rendelt el. A kancellár asszony ugyanakkor – mint szóvivője közölte – óvott az elhamarkodott következtetésektől.

Nem nőtt a rokonszenv

A Buback elleni merényletben való részvételéért ítélték egyebek között többszörös életfogytiglani börtönre Christian Klart is, akinek Köhler államfőhöz intézett kegyelmi kérvénye felháborodást és vitát váltott ki. Az új információk Klar szerepét is mindenképp új színben tüntetik fel, ennek ellenére a rokonszenv távolról sem növekedett vele szemben. Ezt jelzi az is, hogy Horst Köhler elnököt sokan – köztük a korábbi áldozatok hozzátartozói – a kegyelmi kérvény elutasítására szólították fel.

Az ügy mindenképp rossz fényt vet a BKA és az alkotmányvédelmi hivatal tekintélyére. Mindkét hivatal korábbi vezetői cáfolták, hogy információkat hallgattak volna el, az akták újbóli megnyitásától azonban ennek ellenére sem mentesülnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik