Külföld

Tartózkodik a kisebbségvédelem kimondásától az EU

admin
admin

2007. 03. 09. 15:33

"Érdemi tartózkodás" volt kitapintható az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján azzal a magyar javaslattal szemben, hogy az EU-t alapító római szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából március 25-én Berlinben kiadandó ünnepélyes nyilatkozatban jelenjen meg a nemzeti kisebbségek jogvédelme.

Nyílt ellenzőkre a kezdeményezés nem talált, de határozott támogatókra sem – mondta el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ülés pénteki befejeződését követően tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: Magyarország két másik prioritását, hogy a nyilatkozat fejezze ki a nyitott ajtók elvének fennmaradását az unió értékeit osztó és a tagsági követelményeknek megfelelő országok számára, illetve hogy a dokumentum foglaljon állást a nyitott intézményi kérdések 2009-ig közös akarattal történő megoldása mellett, a tagországok részéről nyitottság fogadta.

A kisebbségek ügyének nyílt formájú megfogalmazását illetően Gyurcsány úgy fogalmazott: az állam- és kormányfők általában támogatják, hogy az EU-ban a sokszínűség és a tolerancia folyamatosan hangsúlyozandó és a berlini nyilatkozatban is megjelenő elv legyen, és érthessék bele a kulturális, vallási és egyéb tényezők mellett az etnikai sokszínűséget is. A kisebbségek önálló említését illetően azonban “nagyfokú a bizonytalanság” a nyilatkozatokban.

A kormányfő leszögezte azt is: Magyarország érvelni fog az utolsó pillanatig, amíg a szöveget végső formába nem öntik. Nincs még egy olyan uniós nemzet, amelynek negyede-harmada a politikai nemzet határán túl él – emlékeztetett -, és míg Magyarország számára ez a téma megkerülhetetlen, a többiek számára “messze nem akkora kihívás”.

Előző nap a miniszterelnök arról is beszélt, hogy “sok ország nem érdekelt ennek a kérdésnek a napirendre tűzésében, vagy mert közvetlenül neki is vannak kisebbségi kérdésekben belső vitái, és nem kívánja, hogy ezt a vitát európai deklarációval befolyásolják”, vagy mert nem tartja elég fontosnak ahhoz, hogy konfliktusos szerepet vállaljon e kérdésben. A nyilatkozattól az uniós politikai elit azt várja, hogy kilendíti az EU-t abból az intézménykorszerűsítési zsákutcából, amelybe az alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai elutasítása után került.

Gyurcsány Ferenc elmondta: a legnagyobb vita most arról szólt, hogy a történelmi gyökerek és előzmények körében említésre kerüljön-e a zsidó-keresztény kulturális hagyomány vagy sem. A magyar miniszterelnök “a vita intenzitásából és a megosztottságból” arra következtetett, hogy “az egyébként nyilvánvalóan létező történelmi-kulturális összetevőt” nem foglalják be a berlini nyilatkozatba. Ugyanez történt az alkotmányos szerződés vitájában is – emlékeztetett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.