A megbeszélésnek aligha nevezhető eseményen szerb részről Boris Tadic elnök, Vojislav Kostunica miniszterelnök és Vuk Draskovic külügyminiszter is részt vesz, míg a koszovói albánok küldöttségét Fatmir Sejdiu elnök vezeti, s tagja Agim Ceku miniszterelnökön kívül Hasim Thaqi, a legnagyobb ellenzéki párt vezére is.
A politikusok, ha folytatják a két fél tárgyalói által korábban követett gyakorlatot, párbeszéd helyett ünnepélyes deklarációkra fognak szorítkozni a délelőtti és délutáni ülésből álló találkozón, álláspontjukat kifejtve elbeszélnek egymás mellett, s így a Hofburg díszes termében sem sikerül közelebb jutni a súlyos koszovói probléma megoldásához.
Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár koszovói kérdésben illetékes főmegbízottja azért hirdette meg még az év elején a szombati találkozót, hogy azon a két fél legmagasabb szintű vezetői fejtsék ki véleményüket a Koszovó státusára vonatkozó javaslata tervezetéről. Ezt február 2-án kapták meg a belgrádi és pristinai vezetők, majd a két fél küldöttségei február 21. és március 2. között nyolc napon át tárgyaltak róla ugyancsak Bécsben.
„Függetlenség” nélkül
E konzultációk során a szerbek ízekre szedték a Koszovó függetlenségének alapjait – a függetlenség szó használata nélkül – lerakó tervezetet, s módosítások tucatjait fűzték hozzá. Az, hogy ezeket az albánok nem fogadták el, tulajdonképpen természetes, de mint Belgrádban több ízben megállapították, Martti Ahtisaarinál is süket fülekre találtak.
Bár a főmegbízott azt ígérte, hogy a bécsi megbeszéléseken elhangzottak figyelembe vételével átalakítja javaslattervezetét, a hét első felében Belgrádba és Pristinába elküldött újabb változat szerb megítélés szerint csak egészen apró, “kozmetikai” jellegű változtatásokat tartalmaz, s nem épült bele egyetlen lényegi szerb kifogás sem. Hogy ez valóban így van, azt épp a koszovói albánok reagálása igazolja. Fatmir Sejdiu államfő csütörtökön elégedetten állapította meg, hogy az Ahtisaari által végrehajtott módosítások nem érintik a február 2-án kézhez kapott tervezet lényegét, amely “tartalmaz mindent, ami egy normális állam működéséhez szükséges”.
Pandora szelencéje
És ez a diktátummal felérő indítvány az, amit a szerb politikai vezetők – minden belső nézeteltérésüket félretéve – egyöntetűen elutasítanak. Érvelésük lényege, hogy Ahtisaari, felhatalmazását messze túllépve, meg akarja fosztani Szerbiát területe 15 százalékától. Ezzel megsérti az utolsó, Koszovóra érvényes döntést, az ENSZ BT 1244. határozatát, amely egyértelműen kizárja Szerbia feldarabolását, s egy újabb albán állam megteremtésével Pandora szelencéjét nyitja ki a népek és vallások közti súlyos ellentétektől szétszabdalt Nyugat-Balkánon.
Ennek az érvelésnek nyilván nem sok foganatja lesz Bécsben, s belgrádi megfigyelők szerint a szerb vezetés már csak abban bízhat, hogy az ENSZ-ben – főleg a színfalak mögött – zajló végső nagy politikai egyezkedés számára kedvező végkifejlethez vezet. Reményeit elsősorban Oroszországhoz és Kínához fűzi, ahhoz, hogy a döntésre hivatott Biztonsági Tanácsban megvétózzák a Koszovó függetlenné válását lehetővé tevő javaslatot. Elképzelhető egy másik, a szerb sajtóban az utóbbi napokban megjelent – állítólag a világszervezet központjához közel álló, bennfentes diplomáciai forrásokból származó – forgatókönyv is.
Eszerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, ha valamikor e hónap végén megkapja Ahtisaari Koszovó státusára vonatkozó végleges javaslatát, visszadobja azt átdolgozásra. Ezzel – mondják az állítólagos bennfentesek – elkezdődik egy újabb egyeztetési folyamat, amelynek a végén talán nem lesz győztes, de igazi vesztes sem, ami mindenképpen jobb Szerbia szempontjából a mostani változatnál.
A mostani tárgyalás alapját képező javaslat a függetlenség kifejezés említése nélkül megengedi Koszovó Szerbiából való kiszakadását és önálló nemzeti jelképek használatát. Ez azt jelenti, hogy Koszovó például zászlót és himnuszt használhatna, s tagságért folyamodhatna olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az ENSZ. A tartomány mindazonáltal nem lenne felosztható etnikai választóvonalak – a szerbek és albánok lakta területek határai – mentén, s Koszovó a tervezet szerint nem csatlakozhat egyetlen államhoz sem. Ez kifejezetten egy Nagy-Albánia létrehozásának megtiltását jelenti.
