Külföld

Etnikai háborúval fenyeget a Bush-stratégia kudarca

admin
admin

2007. 01. 13. 07:00

Az új Irak-stratégia hibája, hogy nem világos a mögötte rejlő pontos politikai cél, a csapatok kivonásával ugyanakkor az ország az etnikai térségek mentén darabokra szakadna. A legnagyobb problémát egy független kurd állam megalakulása jelentené, mely adott esetben akár a törökök fegyveres fellépését is maga után vonhatja.


Nem győzte meg őket

A Bush beszédének fogadtatásáról közzétett első, az ABC televízió által készített közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak csupán 36 százaléka támogatja a Bush által előterjesztett, és újnak mondott tervet.





Bush elnök szerdán bejelentett terve értelmében növelik az Irakba vezényelt amerikai katonák számát, és fokozzák a háborút, amelynek az amerikaiak többsége véget vetne. Jóllehet az elnök elismerte, hogy Irakban több fronton kudarcot vallott, illetve csalódást keltett az eddigi politikája, a radikális, 21 500 fős csapatbővítést alternatíva nélküli lehetőségként mutatta be. Bush azzal érvelt, hogy ha az Egyesült Államok magára hagyja Irakot, akkor teret nyernek a szélsőségesek, és majd Irakból intéznek támadásokat Amerika ellen.

Bush új iraki stratégiájával kapcsolatban a legnagyobb hiba az, hogy nem világos a pontos politikai cél, illetve, hogy az alkalmazott katonai eszközökkel elérhető-e a kívánt hatás – nyilatkozta lapunknak dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Az elnök stratégiája mögött egy olyan koncepció áll, mely szerint az új csapatokat Bagdadba, illetve annak környékére küldenék, és onnan kiindulva stabilizálnák az ország azon felét, ahol a síita-szunnita összecsapások rendszeressé váltak.


Ha ez elegendő lesz a harcok lecsillapításához, akkor van értelme a lépésnek – véli a szakértő, aki szerint ha sikerül elérni, hogy nyilvánvaló vereség nélkül hagyják el a térséget, a Bush-kormány jó szájízzel köszönhet le posztjáról.

Az iraki kormány hibája?

Az amerikai elnök új megközelítésmódja az iraki háborúhoz új megközelítést kíván Núri al-Máliki iraki kormányfőtől is, aki eddig sok esetben nem volt képes teljesíteni Washington elvárásait. Az iraki kormány számára Bush most több pontból álló tervet dolgozott ki, a feltételek betartásával kapcsolatban azonban nincsenek garanciák. Mindenesetre az iraki kormányra nyomásként nehezedik az a tény, hogy csak az amerikaiak jelenléte mellett képes megtartani hatalmát.

Habár Bush ismételten támogatásáról biztosította az általa hazafinak és erőskezű vezetőnek nevezett Málikit, Irakban egyre többen tekintenek úgy a kormányfőre, mint elfogult síitára, aki politikailag lekötelezettje az Amerika-ellenes síita hitszónoknak, Muktada-asz-Szadrnak. Muktada asz-Szadr mozgalmának mintegy 30 képviselője ül a bagdadi parlamentben – jegyezte meg ennek kapcsán Gregory Aftandilian, a washingtoni külügyminisztérium közel-keleti elemzője, hozzátéve, hogy nem világos, vajon Máliki komolyan gondolja-e a leszámolást egy olyan milíciával, amely fölött az ő politikai bázisának egy része gyakorolja az ellenőrzést.”
Bush beszéde előtt a Fehér Ház tanácsadója, Dan Bartlett elismerte, hogy a Bagdadban szolgáló amerikai katonákat időnként “megbéklyózta” az iraki vezetés részéről történt politikai beavatkozás, ez azonban meg fog változni – szögezte le Bartlett.


Ha kudarcot vallanak


Irak helyzete elsősorban azért problematikus, mert a brit gyarmatosítók kivonulásuk után egy mesterségesen összetartott álllamot hagytak maguk mögött, benne három népcsoporttal: az iraki síitákkal, az iraki szunnitákkal, és a kurd szunnitákkal. Ők addig éltek egymás mellett békében, ameddig diktatúra volt, de amint az amerikaiak felszabadították a népet a Szaddám-rezsim elnyomása alól, kiújultak az etnikai harcok. Hasonló szituáció állt elő Boszniában is, ahol a felszabadulás után az egyes népcsoportok összecsaptak.

Az ország esetleges három részre szakadása nem lenne feltétlenül tragédia, a kérdés az, hogy a függetlenné váló felekezetek mennyire háborúznának egymással, illetve hogy a síiták mennyire lennének szövetségesei Iránnak – fogalmazott Gyarmati István. A legnagyobb problémát a kurdok jelentenék, akik, ellentmondásos módon éppen az amerikaiak legnagyobb szövetségesei Irakban.


Egy önálló kurd állam létrejötte ugyanis kiszámíthatatlan következményekkel járna. Az ahhoz minden bizonnyal minél előbb csatlakozni akaró törökországi kurd kisebbség ugyanis komoly destabilizációs kockázatot jelentene. Épp ezért az is elképzelhető, hogy Isztambul katonai erővel is megpróbálná megakadályozni egy ilyen államnak a megalakulását. Az viszont senkinek sem érdeke, hogy egy NATO tagállam, egy potenciális EU tagállam belekeveredjen egy háborúba Irakkal, vagy az Irak után megalakuló kurd állammal.

A Washington Post pénteki számában megjelent írásában Zbigniew Brzezinski, volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szintén a válság eszkalálódásának veszélyeire figyelmeztetett. A lengyel származású neves külpolitikai szakértő szerint előbb-utóbb ki fog derülni, hogy a “független” bagdadi kormány nem tudja teljesíteni ígéreteit, ezt követően pedig két út marad majd Washington számára. Vagy “vádol és távozik”, vagyis Bagdad magatartására hivatkozva kivonja csapatait, ez azonban nem óv meg a dominóhatástól, vagyis a válság térségbeli kiterjedésétől. A másik lehetőség, és Bush fejében talán már ez érlelődik, hogy Amerika saját maga kiterjeszti a konfliktust, katonai akciót indít Szíria vagy Irán ellen. Bizonyos, hogy az elnököt körülvevő neokonzervatívok ezt fogják erőltetni – véli Brzezinski.

Irán és Szíria segítene?

Az iraki konfliktus kapcsán felmerült az Iránnal és Szíriával való közvetlen tárgyalás lehetősége is, ezt azonban a Bush-adminisztráció eddig szisztematikusan elutasította. A Teheránnal való párbeszéd nehézségeihez nagyban hozzájárult, az országgal kapcsolatban a nyugat sok hibát követett el, mely által a muzulmán országot elidegenítették maguktól – véli Gyarmati István. Ezen egy Iránnal folytatott szofisztikáltabb kommunikációval lehetne segíteni.

Szíriával kapcsolatban kézenfekvőbb lehet az együttműködés, mivel az uralkodó réteg nem síita, és Izrael számára hatalmas segítséget jelentene, ha Szíria megakadályozná a terroristák libanoni határon való átjutását. Szíria jelentősége a térség stabilizálásában kulcsfontosságú lehet, minthogy szimbolikus jelentőségű az is, hogy csütörtökön a Hamasz éppen Damaszkuszban tett történelmi jelentőségű bejelentést, mely szerint elismeri Izrael létét, továbbra is igényt tartanak azonban egy független palesztin állam létrehozására.

Kevés a katona

Bármilyen következményekkel ér véget Bush iraki háborúja, 2008-ban nagy valószínűség szerint meg kell kezdeni egy legalább részleges csapatkivonást – véli Gyarmati. A külföldön szolgálatot teljesítő katonák létszámának drasztikus növelése ugyanis már az otthoni állomány számára is gondot jelent. A Washington Post pénteki számában Robert Gates védelmi miniszter a hadsereg létszámának növeléséről beszélt, mely véleménye szerint az elhúzódó iraki háború egyenes következménye.

Ennek értelmében a Pentagon vezetője azt tartja szükségesnek, hogy 65 ezerrel 547 ezer főre növeljék meg az Egyesült Államok szárazföldi hadseregének aktív szolgálatot teljesítő állományát. A tengerészgyalogság, a fegyveres erők legkisebb haderőnemének állománya 27 ezerrel 202 ezerre növekedne. A javaslat azokat az aggodalmakat tükrözi, melyek szerint a hadsereg készenléti válságba került, a háborús zónákban teljesített ismétlődő szolgálatok miatt a csapatok kétharmada ugyanis nincs odahaza bevethető állapotban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.