Az új törvény értelmében a tetemeket abban az esetben szállíthatják el eredeti nyughelyeikről, ha közelükben közintézményt építenek, de „biztonsági megfontolások” is elegendőek áthelyezésükhöz. A 101 fős észt parlamentben a szavazás idején 80 képviselő tartózkodott a teremben, 66-an közülük a törvénytervezet elfogadására, öten pedig ellene voksoltak.
A törvénytervezetet főként a nemzeti érzelmű ellenzéki politikai erők – a Haza Szövetsége (Isamaaliit), a Republikánus Párt, az Észt Reformpárt és a Szociáldemokrata Párt – kezdeményezték. Andrus Ansip kormányfő szerint az új törvény megalkotásával jogi lehetőség nyílik arra, hogy elbontsák Tallinn központjában azt a szobrot, amely az Észtországot a hitleri megszállástól felszabadító szovjet katonáknak állít emléket.
Az emlékművita Észtországban májusban lángolt fel, amikor radikális-nemzeti szervezetek tömegmegmozdulást rendeztek a tallinni emlékmű elbontását követelve. Ezt követően megbecstelenítették a bronzból készült szobrot. Kalle Laanet belügyminiszter az egyre eldurvuló cselekmények láttán betiltatta a szovjet emlékmű körüli tüntetéseket, és annak helyszínén állandó rendőri őrizetet rendelt el.
Az észt emlékművitának diplomáciai vetülete is van: az orosz törvényhozás alsóháza, a duma novemberben közölte, hogy befagyasztja kapcsolatait az észt parlamenttel, ha az elfogadja az emlékműtörvényt.