Jövő év január 21-re írta ki a parlamenti választásokat Boris Tadic államelnök, miután a szerb parlament pénteken hajnalban elfogadta a választások idejét megszabó alkotmány-végrehajtási törvényt.
A radikálisok és a szerb szocialisták azért ellenezték olyan hevesen, hogy több más párt akaratának megfelelően még az idén megtartsák a parlamenti választást, mert abban bíztak, hogy megszületik a Szerbiától elszakadni kívánó Koszovó végleges státusáról – nagy valószínűséggel a függetlenségről – szóló döntés, és a tartomány elvesztése nacionalista hangulatot szít, ami kedvező nekik.
Most úgy tűnik, hogy ebben a várakozásukban csalatkozniuk kell. Sajtóhírek szerint az ENSZ BT Koszovóról szóló határozatát elősegítő országok – az úgynevezett kontaktcsoport tagjai – jelezték Belgrádnak, hogy hajlandóak megvárni a döntéssel a parlamenti választásokat, segítve ezzel a szerb demokratikus erőket.
Tadic lett a vesztes
A választások időpontjával kapcsolatos nehezen kimunkált kompromisszum nagy vesztese Tadic államfő lett, aki azt akarta, hogy egyszerre tartsák a parlamenti és az elnökválasztást. Ebben az esetben – elnökjelöltként – kampányával segíthette volna pártját, a Demokrata Pártot, az ország pillanatnyilag legnépszerűbb politikusaként hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy a DP növelje szavazótáborát. Hivatalban lévő elnökként ezt nem teheti meg.
Alkotmányos hiányosságok
Az államfőválasztásról egyelőre csak azt lehet tudni, hogy a jövő év végéig sort kerítenek rá, s azután írják ki, hogy elfogadták a lebonyolításáról szóló törvényt. Ezzel a megoldással a Vojislav Kostunica vezette kormánykoalíció a parlament legerősebb frakcióját alkotó nacionalista radikálisoknak, illetve a Slobodan Milosevic híveiből álló Szerbiai Szocialista Pártnak tett engedményt.
Ezek kilátásba helyezték, hogy amennyiben nem halasztják a jövő évre, s nem rendezik az elnökválasztástól elkülönítve a parlamenti választást, nem szavazzák meg a kétharmados elfogadást igénylő alkotmány-végrehajtási törvényt. Ez tovább súlyosbította volna a törvényhozás által egyébként már elkövetett alkotmánysértést.
Az új szerb alkotmány szerdai kihirdetése ugyanis ellentmondott az addig érvényben volt régi alaptörvénynek, amely előírta, hogy az alaptörvényt a végrehajtásáról szóló törvény elfogadásával egy időben kell érvénybe léptetni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
