A francia kormány és az Európai Bizottság ellenvetései első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés csütörtökön azt az ellenzéki törvényjavaslatot, amely büntethetővé teszi az I. világháború éveiben történt örmény népirtás tagadását.
A francia alsóház 106 igen szavazattal 19 ellenében fogadta el a szocialista törvénytervezetet, amelyet még a szenátusnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba léphessen. A felsőházi vita időpontját a kormány tűzheti ki, de erre egyelőre még nem tett javaslatot.
A törvény azt az 2001-es határozatot egészítené ki, amely népirtásként ismerte el másfél millió örményeknek az oszmán birodalomban történt lemészárlását 1915 és 1917 között. Az új jogszabály a holokausz-tagadásához hasonlóan egy évig terjedő szabadságvesztéssel és 45 ezer euróig terjedő pénzbírsággal is büntetné a népirtás tagadóit. A szavazást követően mintegy ötszáz, a nemzetgyűlés épülete előtt összegyűlt örmény származású állampolgár ünnepélyesen elénekelte a Marseillaise-t. Franciaországban másfél millióra becsülik az örmény eredetűek számát.
Féltik a török kapcsolatokat
Catherine Colonna francia Európa-ügyi miniszter a nemzetgyűlési vitában felszólalva hangsúlyozta: a kormány nem támogatja a törvényjavaslatot. Jacques Chirac államfőt idézve hozzátette: “Nem a törvényeknek kell írniuk a történelmet”. Christine Lagarde külkereskedelmi miniszter szerint pedig a francia-török kereskedelmi kapcsolatok kerülhetnek veszélybe a törvény elfogadásával.
Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa még hétfőn úgy vélekedett, hogy elfogadása esetén a francia törvény a várttal ellentétes hatást vált majd ki, s árt az EU és az uniós tagságra pályázó Törökország kapcsolatainak. Azok erőfeszítései is veszélybe kerülhetnek, akik Törökországban komoly és tisztességes vitát szeretnének nyitni a kérdésről – tette hozzá. Ankara ugyanis a mai napig kategorikusan tagadja, hogy a török hadsereg népirtást követett volna el. Törökországban éppen azok ellen indítható eljárás, aki az örmények elleni népirtásról beszél.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a minap arra emlékeztetett, hogy az örmény népirtás elismerése nem szerepel az uniós csatlakozás 1993-ban Koppenhágában elfogadott kritériumai között, és nem is kell most Törökországnak új feltételeket szabni.
Az európai képviselők az örmény népirtás elismerését egyfajta “francia rögeszmének” tartják. Ciprus elismerése ugyanakkor egy olyan kötelezettség, amelyhez mind a huszonöt tagállam, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is ragaszkodik, s ha Törökország az EU vámuniós megállapodásának értelmében nem nyitja meg kikötőit a ciprusi hajók előtt az év végéig, Brüsszel felfüggesztheti vele a csatlakozási tárgyalásokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
