Külföld

Hazánk nem küld békefenntartókat Libanonba

admin
admin

2006. 08. 02. 11:09

Hazánk újabb, ezúttal 100 ezer eurós humanitárius segélyt nyújt a libanoni válság kárainak enyhítésére, egy Libanonba telepítendő nemzetközi békeerőben való részvételre azonban Magyarországnak jelenleg nincs megfelelő kapacitása – nyilatkozott Göncz Kinga az EU külügyminisztereinek tanácskozása után, ahol a felek az ellenségeskedés azonnali beszüntetését követelték.

Nem sikerült egyezségre jutniuk az Európai Unió külügyminisztereinek kedden Brüsszelben arról, hogy azonnali tűzszünetre szólítsák föl a Libanonban szemben álló feleket, ehelyett az ellenségeskedések azonnali beszüntetését követelik.

A miniszterek tanácsa az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólít föl, amelyet egy fenntartható tűzszünetnek kell követnie – mondta Erkki Tuomioja, a soros EU-elnök Finnország külügyminisztere a huszonötök külügyminisztereinek brüsszeli rendkívüli tanácskozása után. Egy előzetesen köröztetett közleménytervezetben a finn elnökség javaslatának megfelelően még szerepelt az azonnali tűzszünetre való fölszólítás, de ezzel a megfogalmazással – mint diplomaták elárulták – nem értett egyet Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Dánia, Csehország és Lengyelország. Az azonnali tűzszünet követelését hírek szerint mindenekelőtt Franciaország, Spanyolország, Svédország és Görögország támogatta.

Göncz Kinga külügyminiszter a csaknem négyórás vita után elfogadott nyilatkozattal kapcsolatban Brüsszelben magyar újságírók előtt az EU egységes fellépését emelte ki. Inkább legyenek kompromisszumok, de ami megszületik, az kapjon egységes támogatást – mondta, hozzáfűzve, hogy “ha nem látható, hogy milyen út vezet ehhez, s mi a következménye, a feltétele, akkor hiába fogalmaznának nagyon keményen, annak talán nem lenne elegendő ereje, realitása”.

Kimaradnánk a nemzetközi békeerőből

Göncz Kinga elmondta még, a tanácskozáson az EU-tagállamok készségüket fejezték ki, hogy részt vegyenek majd egy esetlegesen Libanonba telepítendő nemzetközi békeerőben, amely a tűzszünet megvalósulása után jelenhetne meg a földközi-tengeri országban, azaz – mint a külügyminiszter fogalmazott -, nem béketeremtő, hanem békefenntartó erő lenne. Az ebben való esetleges magyar részvétellel kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta, erről nem esett szó a tanácskozáson, de a részvételre Magyarországnak – amely már ma is ezer katonát állomásoztat különböző nemzetközi békemissziókban – most nincs megfelelő kapacitása.

Ugyanakkor Göncz Kinga a brüsszeli tanácskozáson bejelentette, hogy Magyarország az azonnali, 6 millió forintos felajánlás után újabb, 100 ezer eurós humanitárius segélyt nyújt a libanoni válság kárainak enyhítésére. Margaret Beckett brit külügyminiszter az azonnali libanoni tűzszünet helyett az ellenségeskedések beszüntetésére fölszólító uniós állásfoglalásról megjegyezte: az korántsem jelenti azt, hogy a huszonötök “zöld jelzést” adnának Izraelnek a katonai műveletek folytatására.

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a konfliktussal kapcsolatban érezhetően közelednek az álláspontok nem csak az EU-n belül, de például az Atlanti-óceán két partja között is. S azt is eredménynek mondta, hogy az EU tárgyalói (mindenekelőtt Javier Solana, a szervezet kül- és biztonságpolitikai főképviselője) mandátumot kaptak, hogy a konfliktus összes érintettjével tárgyalhassanak. Arra a felvetésre, hogy ez vajon Irán és Szíria bekapcsolását is jelenti-e (az EU-n belül ugyanis erről nagy vita folyik), a magyar külügyminiszter azt közölte, ez így konkrétan nem hangzott el.

Nem veszik terrorlistára a Hezbollahot

Javier Solana arra mutatott rá, hogy az uniós közlemény az ENSZ Biztonsági Tanácsában beterjesztett francia határozati javaslatot támogatja. “Az ellenségeskedések beszüntetése alatt tárgyalásokat kell folytatni, amelyeknek el kell vezetniük a tartós fegyvernyugváshoz” – mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki megjegyezte, hogy Brüsszel állandó kapcsolatban áll Szíriával is, igyekezve rábírni a damaszkuszi kormányt a Hezbollah feletti befolyása érvényesítésére. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter úgy nyilatkozott: országa elégedett azzal, hogy az EU egységes hangon tudott megszólalni, egyúttal fontos állomásnak nevezte az állásfoglalást a válság megoldásában.


Az Európai Uniónak egyelőre nem áll szándékában felvenni a Hezbollah libanoni síita szervezetet a terrorszervezetek listájára – közölte a huszonötök soros elnöki tisztségét e félévben betöltő Finnország külügyminisztere kedden Brüsszelben. A jelenlegi kényes helyzetben úgy gondolom, nem ezzel fogunk foglalkozni” – mondta Erkki Tuomioja sajtóértekezletén az EU-külügyminiszterek rendkívüli tanácskozása után arra reagálva, hogy a washingtoni kongresszus 213 tagja a közelmúltban Javier Solanának küldött levélben kérte: Brüsszel szerepeltesse a Hezbollahot a terrorszervezeteket fölsoroló uniós listán.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.