Külföld

Göncz Kinga: a Hezbollah lefegyverzése a cél

admin
admin

2006. 08. 01. 12:00

Egyik legfőbb célunk annak megelőzése, hogy Szlovákia elszigetelje saját magát – fogalmazott lapunknak adott interjújában Göncz Kinga külügyminiszter, aki szerint a Közel-Keleten a harcok mielőbbi beszüntetése, a humanitárius válság kezelése, a Hezbollah lefegyverzése és a libanoni kormány megerősítése a fontos.

Az elmúlt hetek legfontosabb világpolitikai eseménye a közel-keleti háború. Milyen szerepe lehet a béke megteremtésében Magyarországnak?

Az EU keretein belül próbálunk meg segíteni, ahogy eddig is. Véleményem szerint azonban nemcsak a harcok mielőbbi beszüntetése a fontos, hanem a libanoni kormány és a libanoni hadsereg megerősítése is. Végre kell hajtani az ENSZ 1559. számú határozatát, azaz a Hezbollah lefegyverzését, és ki kell alakítani egy biztonsági zónát annak érdekében, hogy a térség stabilitását és Izrael biztonságát többé ne lehessen veszélyeztetni. A kánai tragédia is rávilágított arra, hogy mennyire fontos a nemzetközi közösség hathatós és – lehetőség szerint – gyors segítsége: stabilizációs erő telepítésére van szükség, hogy tartós megoldást találjunk a jelenlegi konfliktusra.

Mi a külügy stratégiája a szlovák kormánykoalíció két kisebb pártjának magyarellenességével kapcsolatban?

Azon túl, hogy támogatnunk kell az ott élő magyarokat, segítenünk kell őket érdekeik védelmében; hosszú távon nekik sem jó, ha eszkalálódik a konfliktus a két ország között. Ők járnak a legrosszabbul, ha Szlovákia izolálódik az EU-n belül, ezért fontosnak tartom a két ország jó kapcsolatának megőrzését. Örömmel nyugtáztam szlovák kollégám reakcióját levelemre, melyben azt kértem, hogy határolódjon el Jan Slota magyarellenes kijelentéseitől. Jan Kubis szlovák külügyminiszter azt írta, hogy „a Szlovák Köztársaság kormánya határozottan visszautasít és a jövőben is vissza fog utasítani minden olyan kijelentést és lépést, bárkitől származzon is az, amely károsíthatja jó kétoldalú kapcsolatainkat és a polgárok nyugodt együttélését. Ebben áll a Szlovák Köztársaság Kormányának egyértelmű álláspontja – az ilyen megnyilatkozásokat és kijelentéseket kategorikusan elítéli.” (A magyarellenes kirohanásairól ismert Jan Slota egy interjúban úgy fogalmazott, hogy irigyli a cseheket, akik 1945 után elűzték országuk területéről a németeket, ezért manapság nincsenek problémáik, mint a szlovákoknak a magyar nemzeti kisebbséggel – a szerk.).

Mi a Külügyminisztérium szerepe az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából tervezett ünnepségek lebonyolításában?

A tárca feladata a külföldi vendégek látogatásának, programjuk részleteinek, politikai találkozóiknak a megszervezése. A köztársasági elnök és a miniszterelnök közel ötven állami vezetőt hívott meg az ünnepségre. Ennyi magas rangú vendég programjáról gondoskodni komoly politikai és logisztikai kihívás. Amúgy a meghívottak közül tizenegyen már biztosra jelezték, hogy eljönnek Budapestre októberben.

Folytatódik-e a régióbeli országokkal kialakított közös kormányülés gyakorlata?

Igen, hiszen az első ilyen találkozókon Romániával, Horvátországgal és Ausztriával is abban állapodtunk meg, hogy évente legalább egyszer találkozik a két kormány. Az első ilyen ülésre három-négy hónapon belül sor kerül, és az sem kizárt, hogy bővül azon országok köre, amelyekkel hasonló együttes kabinetülésre kerülhet sor.



(Fotó: MTI)


Átalakulás a Külügyminisztériumban



Hogyan telt az első hónapja külügyminiszterként? Mi volt a legnehezebb feladata az új poszton?

A kinevezésem óta eltelt időszak minden napja igen mozgalmas volt. Az elején mindenképp furcsa volt, hogy nem volt időm mélységében megismerkedni magával a minisztériummal, illetve a tárca költségvetésével, mert mindjárt a mélyvízbe kerültem: alig egy héttel kinevezésem után érkezett Magyarországra George Bush amerikai elnök. Ráadásul, mint általában az ilyen esetekben, most is nagyon intenzív előkészítő munka előzte meg a találkozót, kezdve a biztonsági kérdésektől az egyes tárgyalások témáinak az összeállításáig. Ehhez hozzá kell tenni, hogy diplomáciai körökben úgy tartják, minden harmadik-negyedik külügyminiszternek van szerencséje amerikai elnöki látogatást szervezni.

Azóta megismerkedett a minisztériummal. Mit tapasztalt, milyen változtatásokat kezdeményezett?

Fontosnak tartom, hogy sikerült a Külügyminisztériumhoz csatolni az európai ügyekkel foglalkozó hivatalt, hiszen ezek az ügyek nagyon szorosan kapcsolódnak a külügyi tárcához szinte minden tagállamban. Elkerült viszont tőlünk a határon túli magyarokkal foglalkozó hivatal a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ennek legfőbb oka, hogy a határon túli magyarok támogatása szempontjából a modernizációnak, a fejlesztéseknek kiemelt szerepe van. Az ilyen típusú célok megvalósítására sokkal alkalmasabb a kancellária, mint a Külügyminisztérium – már csak azért is, mert a MeH felügyelete alatt működik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Néhány nappal ezelőtt bejelentették, hogy több mint kétszáz fővel csökken a külképviseleteken dolgozók létszáma. Mi alapján döntenek, kiktől válnak meg?

Igyekszünk változtatni azon a gyakorlaton, hogy a külképviseletekre Magyarországról küldünk ki adminisztratív és kisegítő munkatársakat is. Eddig a sofőrtől kezdve az adminisztratív tevékenységet végző munkatársakig mindenkit itthonról küldtünk ki. Ez nekik hatalmas lehetőséget jelentett, a minisztérium szempontjából viszont feleslegesen nagy költségeket, hiszen az esetek jelentős többségében sokkal drágább valakinek a kiküldetését fizetni, elég csak a repülőjegyre, a lakásbérlésre, a betegségbiztosításra stb. gondolni, mint ott felvenni helyben a megfelelő munkaerőt. Egyébként szinte minden más ország ma már így csinálja.

Az átszervezés másik célja, hogy azokban az országokban növeljük jelenlétünket, melyek kiemelten fontosak, például a nyugat-balkáni régióban. Ez a térség most elsősorban politikai szempontból fontos számunkra, de később remélhetőleg a gazdasági kapcsolatok is felértékelődnek. Ezzel párhuzamosan csökkentjük néhány nyugat-európai képviselet létszámát, melyet az tesz lehetővé, hogy az uniós tagországok közötti kapcsolattartás egy része az EU keretein belül zajlik, így kevesebb a kétoldalú tárgyalást igénylő ügyek száma.

Irány a közbeszéd

Külügyminiszteri kinevezése miatt többen bírálták Gyurcsány Ferencet. Ön mit szól a személyét érintő kritikákhoz? Sokan azt mondták, hogy a kormányfő akarja majd vinni a külügyeket, ezért volt szüksége egy „gyenge” miniszterre.

Azt gondolom, hogy a kritikák egy része igazából arra vonatkozik, hogy ezt a posztot előttem férfiak töltötték be, holott manapság már nagyon sok országban nő vezeti a külügyminisztériumot. Hasonlóan vélekedem azokról a bírálatokról is, melyek arra vonatkoznak, hogy kinevezésem előtt nem voltak diplomáciai tapasztalataim. A külügyminiszteri posztra nagyon sok más országban is politikust neveznek ki és nem diplomatát. Ami a „gyengeséget” illeti, ennek kapcsán csak emlékeztetni szeretném, hogy az előző kormányban egy igazán fontos és jelentős minisztériumot vezettem. (Göncz Kinga korábban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium első embere volt – a szerk.)

Nemrég Gyurcsány Ferenc kormányfő azt mondta, hogy Magyarország 1999 és 2004 között döntően helykijelölő politikát folytatott. Milyen helyet jelölt ki magának, és melyek az új célok?

Az észak-atlanti integráció és az EU-csatlakozás után hazánk külpolitikai tevékenysége kevésbé látványos. Magyarország helye ezekben a nemzetközi szervezetekben van, és most hosszú távon az a kérdés, hogy mely ügyekben hallatja a hangját, kikkel köt szövetséget, mit támogat, milyen ügyeket képvisel. Ősszel készül el hazánk új külpolitikai stratégiája, melynek előkészítésébe a szakembereken túl szeretném bevonni a nyilvánosságot is.

Társadalmi vitára céloz?

Igen. Amióta NATO- és EU-tagok vagyunk, igen erősen csökkent a közvélemény érdeklődése a külügyek iránt. Nehezen jut el a közvéleményhez, hogy mit képvisel a magyar külügy, a külpolitika nem vált a közbeszéd tárgyává. Ezen szeretnék változtatni elsősorban a média segítségével.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.