Nagyvilág

Rice: új Közel-Keletre van szükség

Megkezdődött Ehud Olmert izraeli kormányfő és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter jeruzsálemi találkozója, melyen az amerikai külügyminiszter a háború okozta humanitárius katasztrófára figyelmeztetett, ugyanakkor nem szólította fel Izraelt a hadműveletek befejezésére.

Olmert, még a megbeszélések előtt leszögezte, hogy Izrael folytatja hadműveletét a Hezbollah ellen az önvédelem elemi jogával élve. Reményét fejezte ki, hogy a libanoni kormány elhatárolja magát a Hezbollahtól, amelyet “brutális terrorista szervezetnek” minősített.

Ugyanakkor elismerte a Libanon elleni izraeli hadjárat okozta “humanitárius nehézségeket”, és kijelentette: Izrael az Egyesült Államokkal együttműködve igyekszik megoldani ezeket a problémákat, és országa nem a libanoni emberekkel, hanem a Hezbollahhal áll harcban. A térség lakói, izraeliek, libanoniak, palesztinok túl rég óta élnek félelemben, terrorban és erőszakban –mondta Rice. Eljött az idő egy új Közel-Keletre – jelentette ki az amerikai diplomáciai vezetője, arra utalva, hogy a térségben meg kell erősíteni a demokráciát és a békére törekvő erőket támogatni kell.


EU vagy NATO?


Ehud Olmert miniszterelnök közölte, hogy támogatná egy, az EU-tagállamok által létrehozott erő telepítését, védelmi minisztere pedig a NATO irányítása alatt álló erő kiküldését szorgalmazta, ez utóbbi elképzelést egyébként az amerikai ENSZ-nagykövet is azonnal támogatásáról biztosította.


Ami az első lehetőséget illeti, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben azt közölte, hogy több európai állam is kész lenne alakulatokat adni egy ilyen misszióba, ugyanakkor problémát jelent, hogy egy EU-erő kiküldéséhez mind a 25 tagállam beleegyezésére lenne szükség, s ez nehezen megvalósítható, a parancsnoki struktúra kialakítása pedig további nehézségeket okozna.


A NATO-erők térségbe küldésé egy másik lehetőség, melynek előnye, hogy a szövetségnek – szemben az EU-val – komoly tapasztalata van a katonai akciók végrehajtásában, viszont a z erők összeadása itt is problémát okozhat, a szervezetet ugyanis Koszovóban illetve Dél-Afganisztánban állomásozó, nemrég jelentősen bővített csapatokkal van jelen.


A nemzetközi békefenntartó erőkről szóló javaslatot Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök, és Nabih Berri, a Hezbollahhoz közel állónak tekintett parlamenti elnök is kétkedéssel fogadta, figyelmeztetve arra, hogy nem valószínű, hogy a Hezbollah elfogadna bármely külföldi katonai jelenlétet hagyományos síita erősségében, Dél-Libanonban. A szervezet máris elutasította a lefegyverzésre szóló felhívásokat.


Elválasztó térség

A washingtoni Fehér Ház szóvivője szerint az Egyesült Államok Izraellel és Libanonnal humanitárius „folyosó”, egy elválasztott térség létrehozásáról tárgyal, ahová nemzetközi, esetleg NATO-vezetésű erők települnének. A The Washington Post értesülése szerint szerint a nemzetközi haderő tevékenységét két-három hónap után kiterjesztenék arra is, hogy segítséget nyújtson a libanoni hadseregnek visszanyerni az ellenőrzést Dél-Libanon felett. Az izraeli hadsereg szerint nem egyértelmű a “humanitárius átjáró” megnyitásának kérdése, mert a végső szót még nem mondták ki az illetékes katonai vezetők.


A válság leküzdéséhez szükséges lépések sorrendjében sincs egyetértés a nemzetközi szereplők között. Arab országok olyan elképzeléseket fogalmaztak meg, amelyek az azonnali tűzszünetre koncentrálnak, s csak ennek elérése után térnének át a Hezbollah lefegyverzésének és a fogságában lévő két izraeli katona szabadon bocsátásának kérdésére. Az amerikai kormány viszont támogatását fejezte ki a síita milícia elleni izraeli hadjárat mellett, és Izraellel együtt az izraeli katonák azonnali szabadon bocsátását követeli.

Az ENSZ 150 millió dollár segítségről döntött a libanoniak számára, melyet a mintegy 800 ezer a térségben maradt ember táplálására és elhelyezésére fognak fordítani. George W. Bush ígéretet tett arra, hogy újabb helikoptereket és hajókat, valamint 30 millió dollár segélyt küldenek Libanonba.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik