Külföld

Húzódik a WTC újjáépítése

admin
admin

2005. 09. 11. 08:45

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után négy évvel is bizonytalan a World Trade Center újjáépítése. Még a két évvel ezelőtt nyertesnek hirdetett Libeskind-terv ellen is folyik 2005-ben a lobbi.

Tömegközlekedés

Gördülékenyebben haladnak a kiegészítő projektek: Santiago Calatrava tervei alapján 2,2 milliárd dollárból készülő közlekedési csomópont 2009-ben nyit meg, és napi 80 000 utasforgalmat becsülnek a szakértők a metró, komp, busz utasaival számolva. Az alapkőletétel már lezajlott, George Pataki, New York kormányzója és Michael Bloomberg, a város polgármestere részvételével, a munkálatok már megkezdődtek.

A lerombolás pillanatában a világ ötödik, illetve hatodik legmagasabb épületét jelentő World Trade Center (WTC) nem a huszonegyedik században került fel a terroristák célpontlistájára. A méreteinél szimbolikájában jóval jelentősebb épületegyüttest már 1993-ban is terrortámadás érte: a parkoló-garázsba behajtó robbanóanyagokkal megrakott teherautó akkor 6 ember halálát okozta, de az épület már egy hónapon belül újra teljes pompájával, megújulva várta a benne dolgozó 50 ezer embert és az évi 200 ezer látogatót. Ezúttal még négy évvel később is bizonytalan az újjáépítési munkálatok megkezdésének időpontja.

Tervek

A lerombolt ikertornyok helyén építendő új komplexum jellegéről már évek óta folyik a politikai felhangoktól sem mentes vita. Az összes befolyásos állami és városi politikus szeretne úgy bevonulni a város történetébe, hogy saját keze nyomát is otthagyja a létrejövő megoldáson. Így nem csoda, ha folyamatosan húzódik az ügy, bár George Pataki, New York kormányzója már a 2006-os megnyitásról ábrándozik, az építkezés megkezdésének időpontja még hiányzik.

Az eredeti állapot helyreállítását üzleti okokból már a legelején elvetették, abban végig megvolt az egyetértés, hogy valamilyen módon biztosítsa a

Erődemonstráció

E sorok szerzője személyesen is megtapasztalhatta idén áprilisban a WTC környékén és egyéb kiemelten fontos területeken a rendőrségi erődemonstrációkat. Miközben szeptember 11. éppen a hasonló erőfeszítések hiábavalóságára volt a legfényesebb bizonyíték. Ennek ellenére a délceg rendőrök és díszesen csillogó autóik igyekeznek a biztonság látszatát fenntartani, a kívülről cseppet sem megviseltnek tűnő New York-i lakosokban.

megemlékezést az új épületegyüttes. A közvélemény által erős fenntartásokkal fogadott Daniel Libeskind, a berlini Zsidó Múzeum építészének tervét hirdették meg 2003-ban győztesként, de ezzel még messze nem értek véget a problémák. Az építész által megtervezett hasadékon minden év szeptember 11-én jutna be egy fényék (Wegde of Light) 8:46 és 10:28 között egészen a földszintig, ami sok szakértő szerint kivitelezhetetlen. Az 541 méteres tervezett magasság sem nélkülözi a szimbólumokat, lábban kifejezve 1776-nak felel meg, ami a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának éve, de még ez sem biztos, hogy elég ahhoz, hogy a rendőrség legfrissebben felmerült biztonsági aggályai miatti szükséges áttervezést túlélje.

Ráadásul sokan meglehetősen helytelennek és ízléstelennek tartják a britektől való elszakadás felelevenítését, miközben éppen őközülük került ki a közel 3000 áldozat második legnépesebb csoportja. Idén júniusban Donald Trump is beszállt a küzdelembe, Libeskind Freedom Towerjével szemben ő a Twin Towers 2, a tornyok szinte pontos újjáépítése mellett mozgat meg minden követ, és nem kevés befolyását.

Biztosítás-biztonság?

De nem csak az új épület, hanem a régi körül is számos vita

WTC, 1973-2001

A Minoru Yamasaki tervei alapján készült ikertornyok 417, illetve 415 méter magasságig nyúltak. A 110 emeletes épületek az 1966. augusztus 5. alapkőletétel után 1973. április 4-én nyitották meg kapuikat hivatalosan, összesen 200 000 tonna acélt használtak fel építése során, 43 600 ablaka, 97 személyliftje és saját irányítószáma (10048) volt.

húzódott éveken keresztül. A leglátványosabb jogi vita  kimenetele végül 2,4 milliárd dolláros pluszbevételt jelentett a biztosítási összegeket kasszírozó Larry Silverstein számláján. A mágnás hat héttel a támadás előtt vette bérbe a WTC-t a New York-i Kikötői Hatóságtól és New Jersey Államtól 99 évre.

A biztosítók érvelése szerint a terrortámadás egy épületkomplexumon bekövetkezett egy káreseményként kezelendő – amit a tavaly májusi bírósági ítélet helyben is hagyott -, de végül Silverstein ügyvédjei képesek voltak ügyfelük számára két külön támadásért kártérítést kiharcolni, a jelenleg megítélt alacsonyabb összeg helyett 6,8 milliárd dollárt. A bérbeadók megpróbálták rávenni Silversteint a „bérlemény” visszaszolgáltatására, amibe ő nem egyezett bele, cserébe azóta is fizeti a teljes bérleti díjat a romokért.




vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.