Külföld

Zsebszerződések kora – Új kiskapuk?

admin
admin

2001. 08. 14. 19:11

Gyér érdeklődés kíséri a zsebszerződések felmondását célzó kormányzati akciót.

Hetvenkét éves vagyok, dehogy is fogok a bíróságra járkálni – mondja egy zalalövői férfi, aki még 1995-ben adta használatba kilenc hektárnyi földjét. A nevének elhallgatását kérő nyugdíjas arról beszél, hogy már hat éve sem tudta megművelni birtokát: sem ereje, sem pénze nincs hozzá, s azóta csak rosszabbodott a helyzet. Feleségével együtt állítja, nem kötöttek semmiféle zsebszerződést, de “ki tudja, mit talál még ki a kormány”. Még az is lehet, hogy a használatról szóló megállapodásokat utóbb semmissé nyilvánítják.

Egy zalaegerszegi ügyvéd arról számol be, hogy mindössze ketten kértek tőle tanácsot. Egy nyugdíjas hölgy végrendeletében osztrák ismerősét nevezte meg örökösének. A jogügylet azonban érvénytelen, a magyar törvények szerint ugyanis külföldi személy öröklés útján nem szerezhet földtulajdont. Egy helyi gazda pedig azt panaszolta, hogy szomszédai azt híresztelik róla: több száz hektárt játszott át zsebszerződéssel németeknek. Valójában 12 hektárt adott haszonbérletbe egy osztrák gazdának.

A nyugati határszélen koránt sincs olyan nagy érdeklődés a zsebszerződések felszámolása iránt, mint az a kormányzati nyilatkozatokból kitetszik. A térségben praktizáló ügyvédek sem tudnak arról, hogy az érintettek tömegével jelentkeznének. Negatív jelenségként azonban azt tapasztalják, hogy lassult a földhivatali bejegyzés. Főleg ott, ahol akár szemernyi esélye van annak, hogy külföldiek kezébe kerülhet a föld.

FELSŐBB NYOMÁS. A hivatalokból kiszivárgott hírek szerint “felsőbb nyomásra” vizsgálják a szerződéseket, hátha valamilyen hibát vagy támadható jogi konstrukciót fedeznek fel bennük. Többedszerre ellenőrzik például a benyújtott – sőt, a már bejegyzett – szerződéseket is, de a szaktárca nem kis bosszúságára egyelőre nem bukott ki “kellő” számú gyanús kontraktus. A helyi vezetőknek igazoló jelentéseket kellett írniuk, az ügyben teljes a hírzárlat.

A megyei földművelésügyi hivatalokban sem közlékenyek. Egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő közli: az elmúlt három hétben 27 gazda összesen 237 hektárt érintő megállapodást mutatott be. Ha ezekhez az ügyletekhez hozzászámítjuk a szóbeli bejelentéseket, azzal együtt sem haladja meg az 1000 hektárt a visszavásárlás által érintett földterületek nagysága.

Az egyik Vas megyei falugazdászhoz a múlt hét végéig mindössze 67-en fordultak. “Ez kényes politikai ügy, nem szeretnék nyilatkozni” – mondja. Azt azért elárulja, hogy körzetében mindössze pár száz hektár termőföld átjátszását szeretnék utólag semmissé nyilvánítani. A szomszédos Győr-Moson-Sopron megyében a közeljövőben – becslések szerint – 1500 hektár termőföld visszavásárlásáról lehet szó. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) győri ügyfélszolgálatánál alig néhány tucat gazda jelentkezett, hivatalos papírt azonban egyikük sem hozott, csak tájékozódtak.

A zsebszerződéseket egyébként sokan be se tudnák mutatni, mert azokat többnyire a földre jogosultságot szerzett külföldi személyek tartják maguknál, hogy a moratórium feloldásakor utólagos dátumozással siessenek vele a földhivatalokba.

A felháborodott magyar ügyvédek amúgy kikérik maguknak a gyanúsítást, hogy illegális ügyletekhez adták volna a nevüket. Érvelésük szerint egyfelől nemigen akad, aki kockáztatná a praxisát, másfelől ma még számos törvényes lehetőség – haszonélvezeti jog átruházása, használati vagy haszonbérleti szerződés – adódik arra, hogy külföldiek művelhessék a formálisan hazai tulajdonban lévő földet.

A zalaegerszegi, a győri és a szombathelyi sajtó is csak elvétve számol be zsebszerződés-gyanús ügyletekről. “Nem agyonhallgatásról van szó, hanem arról, hogy a titkos megállapodást kötő tulajdonosok nem látnak tisztán. Nem tudják, mennyi pénz marad a zsebükben, miután kifizették az osztrák gazdának a vételárat, a kamatokat és az értéknövelő beruházásokat. Ingyen senki sem fogja végigcsinálni ezt a cirkuszt!” – fogalmaz egy győri jogász. A csekély érdeklődés mindemellett magyarázható azzal is, hogy a mezőgazdasági munkák dandárja miatt az érintettek nem érnek rá a hivatalokba futkározni.

Pedig a kabinet több tízezer megtévedt emberrel és több százezer hektárral számol. A kormányzati retorika szerint a termőföldek 3-5 százaléka, mintegy 500 ezer hektár került jogtalanul külföldiek kezébe. Ez a szám azonban erősen túlzó; a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 5,68 millió hektár termőföld van Magyarországon, aminek az 5 százaléka csak 284 ezer hektár.

De ez a mennyiség sem jön össze egyhamar, a megkérdezett térség agrárszakemberei egyelőre néhány ezer hektárra becsülik az állam tulajdonába valószínűleg visszakerülő földek nagyságát. Kétszázezer forintos hektáronkénti árral számolva bőven elegendő lesz a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál elkülönített 5 milliárd forint. Gyaníthatóan a majdan felállítandó Nemzeti Földalap 800 ezer hektáros földvagyona sem a zsebszerződések visszamondásából származik majd.

Az FVM zöld számára befutott hívások sem igazolják a kormányzati várakozásokat. A 702 telefonáló közül mindössze 213 személy “leplezte le magát”, 351 bejelentést még tovább vizsgálnak, 138 pedig egyértelműen “gonoszkodás”. Szomszédok, haragosok jelentgetik fel egymást.

POLITIKAI HATÁSOK. Végül is, akármennyi föld kerül vissza az állam tulajdonába, a zsebszerződések felszámolását a kormány levezényli. A testület néhány héttel ezelőtti kihelyezett ülésén, Kálócfán ez már eldöntetett (Figyelő, 2001/30. szám). Elemzők szerint a Fidesz vélhetően profitál az ügyből, tovább növelheti népszerűségét a “haza földjét” féltő választók körében. Az amúgy is megtépázott kisgazdapártnak azonban nincs sok oka az örömre. Annak ellenére sem, hogy a föld hazai tulajdonban tartása eredetileg az ő választási ígéretük volt. A legnagyobb kormányzópárt szerintük “ellopta az ötletet”. Gyimóthy Géza az FKgP főtitkára azt nehezményezi, hogy a kisgazda irányítású szaktárca miért nem tudta keresztülvinni a parlamenten azokat agrártörvényeket, amelyeket most a Fidesz sürgetésére terjesztenek be. A politikus furcsállja továbbá, hogy az Orbán-kormány – hasonlóan az Antall- és a Horn-kabinethez – a választások előtt fél évvel ébred rá, hogy “stratégiai cél” a mezőgazdaság gondjainak enyhítése.

A Magyar Demokrata Fórum sem lehet túlzottan elégedett. A népszerűségi listát vezető elnökük, Dávid Ibolya által irányított igazságügyi tárca feladata, hogy keresztülverje az országgyűlésben a zsebszerződések “életre kelését” kizáró törvénymódosításokat. Mivel egyszerű többséggel megszavazható jogszabály-módosításokról van szó, ezzel valószínűleg nem lesz nagyobb probléma.

Jogászi berkekben azonban több változtatási javaslatot is az alaptörvénnyel ellentétesnek tartanak, ezért már most kilátásba helyezték az Alkotmánybíróság előtti megtámadásukat. Dávid Ibolya kabinetje tehát kettős rizikót vállal: egyfelől a parlamenti fiaskót, másfelől az alkotmánybírósági procedúrát. A fideszesek számára – furcsa módon – az a kényelmes helyzet állt elő, hogy történjen bármi, ők azzal védekezhetnek: “mi megpróbáltuk, nem a mi hibánk, hogy nem sikerült.”

Arra egyelőre senki nem gondol, amire egy nyugati határszélen praktizáló ügyvéd hívta fel a figyelmet: most jön majd csak el igazán a zsebszerződések kora. Akinek ugyanis szüksége van a földre, az a jövőben is megszerzi. Az íróasztalok mögött ülő jogszabály-alkotók nem is sejtik, hogy sokan már most megtalálták azokat a jogi konstrukciókat, amelyek újabb kiskapukat nyitnak a bezárulók helyett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.