Egyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el a rendszerből, mivel ennyien vannak a nyugdíj előtt állók, miközben már most is 25–30 ezer szakdolgozó hiányzik – jelentette be Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, amelyről a Népszava számolt be.
Arról már Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója beszélt, hogy miközben a hazai ellátórendszerben évi 200 ezer műtétet végeznek, további 41 500-an várnak beavatkozásra. Mint elhangzott, a várakozók száma januárhoz képest kétezerrel nőtt, közülük 23 400-an több mint 60 napja vannak a listán. A várakozók száma még tovább is növekedhet, mert a pandémia miatt elmaradt műtétekből egye többet próbálnak előjegyezni.
A Népszava tudósítása kiemeli: a legnagyobb ellátási problémát jelentő csípő- és térdprotézisműtétek esetében még egyévnyi ellátásnak megfelelő beteg várakozik, ők mintegy húszezren vannak, és a szolgáltatók az eddig rendelkezésre bocsátott többlet keretből még mintegy 6000 műtétre jutó keretet nem használtak fel.
Mindezek ellenére a szakrendelőkben egy új betegirányítási rendszernek köszönhetően akár javulhat is a betegek közérzete – jelentette ki Ónodi-Szűcs Zoltán a járóbeteg irányítási rendszer átalakításáért felelős miniszteri megbízott. Hozzátette: már két és félmillióan töltötték le az elektronikus egészségügyi tér applikációját, az úgynevezett egészségablakot, amelyben szinte valamennyi, az ellátáshoz nélkülözhetetlen adatukat „kézközelben” tarthatják a páciensek. Ez az alkalmazás az egyik kulcsa a betegelégedettség remélt javításnak, a felesleges betegutak megszüntetésének – idézi a miniszteri megbízottat a Népszava.
Kiemelt kép: Pallag Andrásné diplomás ápoló beolt egy férfit a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina első adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. december 17-én. MTI/Rosta Tibor
