Az MTI tudósítója a Keresztény Világ elnevezésű oroszországi karitatív szervezet humanitárius és felvilágosító akcióját kísérve járt az orosz ellenőrzés alá került területeken. A segélyszállítmány-osztással és szakmai rendezvényekkel kísért akció lebonyolításában az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma és a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem is részt vállalt – derül ki az MTI beszámolójából, melyet azzal a címmel publikáltak, hogy: választásokra készülnek az orosz ellenőrzés alá vont területeken.
A szöveg szerint első ízben tartanak az orosz jogrend szerinti választást a jövő héten az Ukrajnától elcsatolt területeken, miközben a távolabbi hátországban „feszített ütemben folyik a helyreállítás”. Az esemény a jövő hét végén tartandó, három napig tartó oroszországi választások része. A voksolás során 26 kormányzói szék sorsa dől el – közülük 21 közvetlen, öt pedig közvetett választáson. Emellett három szövetségi képviselői körzetben pótválasztást tartanak, 20 regionális parlament képviselői helyeit osztják el, számos városi és helyi választás mellett.
Ez a választás a tavalyi népszavazást után újabb megerősítése lesz az Oroszországhoz tartozásunknak
– jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Manolisz Pilavov, Luhanszk város vezetője, aki – ha tisztségében megerősítik – a polgármesteri címet fogja viselni. Gyenyisz Mirosnyicsenko, a luhanszki regionális törvényhozás elnöke az MTI-nek nyilatkozva, az elcsatolt ukrajnai területeken tartandó választás biztonsági kockázatairól szólva kijelentette: „az agyonreklámozott ukrán ellentámadás néhány taktikai siker ellenére 99 százalékban meghiúsult”.
Ma semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy a békés területeken építkezzünk, miközben tartjuk a frontot, és idővel meglátjuk majd, hogy mikor indul majd meg a támadásunk
– mondta. Bergyanszk kikötőváros polgármestere szintén úgy vélekedett: a támadás „kifulladt, lényegében anélkül, hogy kibontakozott volna”. Bergyanszk városa Zaporizzsja megyében fekszik, amely az először a Krím és Oroszország közötti szárazföldi összeköttetés elvágásával próbálkozó ukrán ellenoffenzíva fő csapásirányába került. A polgármester szerint az ukrán ellentámadás miatt „nem remeg a térde” az orosz igazolványt kapott lakosságnak.
Tudjuk, hogy Ukrajna robbantásokat és terrorcselekményeket készíthet elő, hogy megzavarja a választásokat, és félelmet keltsen az emberekben. De ilyesmi eddig nem történt, hála a rendvédelmi szervek megelőző tevékenységének. Ez nem jelenti azt, hogy lazítunk és semmit sem csinálunk. Épp ellenkezőleg, fokoztuk ezt a megelőző tevékenységet
– nyilatkozott.
Az MTI beszámolója szerint „az elcsatolt területeken hivatalosan nyilatkozó tisztségviselők és néhány megszólaltatott helyi lakos is hangsúlyozta, hogy ezen a vidéken nem fejlesztették az infrastruktúrát ilyen mértékben azóta, hogy Ukrajna három évtizede elnyerte függetlenségét”.
A kikötő újra üzemel, és a háború előtt 450 ezres várost ismét 280 ezren lakják a hivatalos adatok szerint. Mariupolban a statisztika szerint 115 iskolát és 80 óvodát állítottak helyre, és több mint 14 ezer gyerek kezdte meg pénteken a tanévet – derül ki az MTI beszámolójából.
Azt pedig mi tesszük hozzá, hogy az oroszok hatalmas pusztítást rendeztek Mariupolban, a városnak a háború előtt 430 ezer lakosa volt, ebből 350 ezren elmenekültek a kéthónapos ostrom idején. Itt zajlottak az orosz–ukrán háború legvéresebb támadásai, többek között az a rakétatámadás, ami a menedékként használt színházat érte, és amiben 600 ukrán vesztette életét. Bár a lejelentett számok nagyon eltérőek, ukrán szakértők tavaly azt állították, hogy az oroszok legalább 20 000 civilt öltek meg a városban, és az építmények több mint 90 százaléka megsérült vagy teljesen megsemmisült.
