Ferencváros polgármestere azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek, semmisítse meg a Fővárosi Törvényszék végzését, amellyel elutasította helyi népszavazási kérdését a kínai elitegyetemről. Baranyi Krisztina alkotmányjogi panaszát a testület visszautasította.
A szövevényes ügy lényege szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy a helyi népszavazásra javasolt kérdés „nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelmények”. A nyelvészeti és a választók tájékozottságáról szóló vitában ezt azt indítványozók vitatták, szerintük a Fővárosi Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, a helyi népszavazási kérdés egyértelműségére vonatkozó törvényi kitételt önkényesen, nem az Alaptörvényből fakadó kötelezettsége alapján értelmezte.
Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra a következetes gyakorlatára, hogy a népszavazási kérdéseket hitelesítő döntéseket az egyértelműség szempontjából nem vizsgálja felül, azt ugyanis alapvetően nem alkotmányossági, hanem törvényességi kritériumnak tekinti. Azzal, hogy a bírói önkény megvalósult-e, azért nem foglalkozott, mert megítélése szerint kizárólag alkotmányossági szempontú felülvizsgálatra van hatásköre, a népszavazási kérdések hitelesítését illetően nem tekinthető az eljáró bíróságok felülbírálati fórumának.
A népszavazási kérdésben foglalt kifejezések értelmezésének megítélése a Fővárosi Törvényszék döntésének felülmérlegelését igényelné, amire azonban
az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, ezért tartózkodik annak vizsgálatától, hogy a Fővárosi Törvényszék döntésében megjelölt érvek megalapozottak-e, vagy az egyes kifejezéseket a bíróság az egyértelműség körében helytállóan értelmezte-e.
Az Alkotmánybíróság indoklása szerint az indítványt érdemben nem vizsgálhatta, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
