Közélet
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Változatlan a Fidesz támogatottsága

Az IDEA Intézet 2018. december 17–20. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség és a biztos szavazók körében sem változott érdemben. A Jobbik választottsága mindkét kategóriában némiképp elmarad a novemberi eredményekhez képest. Az MSZP, a DK, és a Momentum támogatottsága változatlan. A képviselőcsoporttal bíró LMP és a Párbeszéd támogatottsága nem jelentős mértékben, de nőtt az elmúlt időszakban.

A november végi 34 százalékhoz képest a Fidesz–KDNP-vel a teljes felnőtt népesség 35 százaléka szimpatizál, ez az arány a Jobbik esetében december közepén 7 százalék. Az előző hónaphoz képest az MSZP-t, a DK-t és a Momentumot egyaránt ugyanannyian támogatták, mint az előző hónapban. A szocialisták 7 százalékos, a Demokratikus Koalíció 6 százalékos, míg a Momentum 3 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes népesség körében.

A további pártokat tekintve az utóbbi körben az LMP 2 százalékról 3 százalékra növelte a támogatottságát a vizsgált időszakban, míg a Párbeszéd a korábbi 1 százalékos támogatottságán javított valamelyest, és jelenleg a teljes népesség 2 százalékának támogatását tudja magáénak. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt szintén változatlan (3 százalék) támogatottsággal rendelkezik a teljes népesség körében.

A Fidesz–KDNP-re a novemberi biztos szavazó pártválasztók 51 százaléka után december elején 50 százaléka, míg a Jobbikra az előző hónapi kutatás 12 százaléka után december elején 11 százalék szavazna. A biztos szavazó pártválasztók 10 százaléka az MSZP-t, 9 százaléka a DK-t, 4 százaléka az LMP-t támogatná. A Párbeszéd listájára a biztos szavazó pártválasztók 3 százaléka, a Momentuméra 5, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt listájára pedig a biztos szavazó pártválasztóknak 4 százaléka szavazna.

A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok aránya kis mértékben csökkent, hiszen az előző havi 34 százalék helyett a vizsgált időszakban a megkérdezett 32 százalékuk nyilatkozott így.

A kutatás az úgynevezett rabszolgatörvény elfogadását követően készült, amely esemény a parlamenti ellenzék új eszközhasználatát hozta el. Ezt követően jelentős utcai tiltakozásokra és további politikusi akciókra került sor. Az IDEA Intézet figyelmeztet,

amellett, hogy számos kutatás megerősítette azt, hogy mind az ellenzéki szavazók, mind a pártpreferenciájukban bizonytalanok egyetértenek a „rabszolgatörvény” ellenzék részéről érkező kritikájával vagy az azzal kapcsolatos ellenzéki fellépéssel, ez nem jelenti azt, hogy az egyszeri eseményt követően az ellenzék támogatottsága rögtön változna is.

A választók pártpreferenciájuk kinyilvánítása során ugyanis számos olyan szempontot is mérlegelnek, amelyek egyes ügyekre vonatkozó egyetértések során nem merülnek fel.

Az adatok jelzik, hogy a rabszolgatörvény körüli politikai viták és akciók állampolgári támogatottsága ellenére sem eredményeztek érdemi ellenzéki támogatottság-emelkedést. A lehetséges változásokkal több hónap után érdemes számolni, amelyek kimenetelei nem utolsó sorban a januári aktivitások függvénye is.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. december 17–20. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.