Csütörtökön sikerült a botrány kirobbanása óta először megszólaltatnunk a miniszterelnököt a Nikola Gruevszki-ügyről, de Orbán Viktor csak nagyon tömören volt hajlandó válaszolni.
Ez egy jogi kérdés, kérdezzék a jogászokat!
– mondta az egyébként jogász végzettségű kormányfő arra a kérdésünkre, hogy miért nem egy tranzitzónába van bezárva a volt macedón kormányfő, aki a gyanú szerint illegálisan érkezhetett az országba.
Megfogadva a miniszterelnök tanácsát megkérdeztünk néhány, menedékjogi kérdésekkel foglalkozó jogászt, akik lényegét tekintve ugyanazt mondták:
Teljesen mindegy, hogy mit mond egy menedékkérő egy magyar külképviseleten
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztertől tudjuk, hogy Nikola Gruevszki Magyarország egyik külképviseletén tett szándéknyilatkozatot arra, hogy menedékkérelmet kíván benyújtani. Azt nem árulta el a miniszter, hogy melyik követségről van szó. De mivel később kiderült – és az albán rendőrség megerősítette –, hogy Gruevszki az albániai magyar követség egyik diplomataautójával érkezett Magyarországra, ezért biztosra vehető, hogy a tiranai magyar követségen tehetett szándéknyilatkozatot.
Az ilyen szándéknyilatkozatot a magyar jog nem ismeri, és a hatósági gyakorlat szerint is értelmezhetetlen.
Fotó: Bruzák Noémi/MTI
Márpedig a kormány arra hivatkozik, hogy ezen nyilatkozat alapján döntöttek úgy, hogy biztonsági okokból a hazájában hivatali visszaélés (egy kétszázmillió forintot érő Mercedes beszerzése körüli korrupció) miatt két év börtönre ítélt, korábban tíz évig hivatalban lévő Gruevszki Budapestre utazhat egy tranzitzóna helyett, és a fővárosban folyamodhat menedékért.
Van azonban egy kivétel, ami magyarázatot adhat arra, miként került Gruevszki a magyar fővárosba: eszerint belügyminiszteri engedéllyel léphette át a macedón politikus a határt. Ha ez így van, akkor viszont kimondható, hogy a magyar kormány csak ködösít, amikor jogi ügyről és a hatóságok pártatlan eljárásáról beszél azért, hogy látszólag távol tartsa magát az ügytől.
Nincs kivétel…
A fentiek alapján marad a kérdés, hogy miért nem egy tranzitzónában van Gruevszki? Sőt, már az is furcsa lenne, ha bejutott volna egy tranzitba, mert azt hosszú várakozás előzi meg Szerbiában, miután a magyar kormány lecsökkentette az egy nap elbírálható menedékkérelmek számát.
2017-ben megváltoztatták az úgynevezett 8 kilométeres szabályt, ami azt jelentette, hogy azt az illegális migránst, akit a határtól számított 8 kilométeres sávban kapnak el, visszatoloncolják Szerbiába. A törvényváltoztatással ezt a 8 kilométert eltörölték, és a teljes országra kiterjesztették:
A Szerbiába toloncolás után jelentkezhet valaki egy magyar tranzitban, hogy menekültstátuszt szeretne, majd akár hónapokat is várnia kell egy szerb menekülttáborban, amíg sorba kerül. Ez a jog szerinti ügyrend, nem az, hogy magyar diplomataautó szállít egy illegális bevándorlót idegen országokon át.
Ezek a szabályok a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre érvényesek, ami most is érvényben van, mert a kormány fenntartja azt attól függetlenül, hogy ehhez saját törvényét kell megszegnie – ugyanis a válsághelyzet kihirdetéséhez törvényileg meghatározott számú bevándorló nincs meg.
Fotó: Molnár Edvárd / MTI
…tehát legálisan kellett érkeznie, vagy törvénysértő az ittléte
Ha nincs kivétel a fenti szabály alól, akkor adódik a kérdés, hogy miért részesülhet különleges bánásmódban Nikola Gruevszki, aki azon kívül, hogy politikus, Orbán Viktor szövetségese, jelenleg csak egy szökésben lévő bűnöző, aki illegálisan lépi át a határokat.
Ugyanis 2015 augusztusa óta, amikor életbe léptették az úgynevezett „határzáras” büntetőszabályokat, amelyek bűncselekménynek tekintik a határzár megsértését, a szabálytalanul belépőket az ország egész területéről a határzárhoz kell kísérni. Tehát ha Gruevszki illegálisan érkezett, akkor vele sem kivételezhettek volna a magyar kormányerők. Azaz feltételeznünk kell, hogy legálisan érkezett, különben jogszabályt sértettek, akik részt vállaltak a Budapestre szállításában.
Azt tudjuk, hogy Albániába személyi igazolvánnyal lépett be még azelőtt, hogy az Interpol nemzetközi körözést adott volna ki ellene, onnan pedig a magyar követségi autóval ment át Montenegróba. Még érdekesebb az, hogy a kerítéssel védett déli magyar határszakaszt hogyan léphette át.
Viszont Gruevszki macedón útlevelét viszont bevonta a macedón kormány, tehát más államtól kellett érvényes úti okmányt szereznie. Erre vonatkozóan két tippet adtak a jogászok, amikor azt kérdeztünk, hogy miként oldható meg ez jogszerűen:
- vagy titokban kettős állampolgárságot szerzett korábban Gruevszki, és a macedónon kívül volt egy másik útlevele is,
- vagy olyan ideiglenes diplomataokmányt állítottak ki neki, amellyel utazhatott átmenetileg.
Illetve ott még a korábban már említett magyar belügyminiszteri engedély mint lehetőség, ebben az esetben azonban az Orbán-kormány még az eddig bizonyítottnál is mélyebben benne van az ügyben.
Fotó: Robert Antanovski / AFP
