Az összejövetelnek vége, a résztvevők nagy része felfér majd egy villamosra.
A tanulságot egy mondatban is össze lehet foglalni: Orbán rég mondott ilyen üres, újdonságoktól mentes beszédet, még a legkeményebb bázisa is enerváltan hallgatta.
Globalizmus helyett hazafiság – Orbán szerint ez lesz a jövő májusi EP-választás tétje. Nem mondunk le a hazánkról semmiféle birodalmi vágy kedvéért! – ezzel a gondolattal zárja beszédét.
Lassan, de biztosan kisebbségbe szorulnak az őslakosok – ezt mondja Orbán Európáról. Szerinte akik az EU-ból európai birodalmat akarnak gyúrni, azok mind bevándorláspártiak, az európaiság mércéjévé tették a menekültek támogatását. Szándékosan nem vették meg a kontinenst, nem a képesség hiányzott, hanem az akarat, ehelyett „Soros György paradicsomát” építik.
Orbán szerint megint birodalomépítési vágy van Európában, Brüsszelben újra birodalom indulókat játszanak, Napóleon és a Harmadik Birodalom eszméi térnek vissza. De a magyarok nem szeretik a helytartókat, és el is szokták kergetni őket. Mi nem vettük el más hazáját, ezért nem adjuk másnak sem a miénket.
Hazatértünk, újra elfoglalhatjuk a helyünket Európában – gondolhattuk a kommunista diktatúra végén Orbán szerint, mert a nyugati világ részei maradtunk a szovjet megszállás ellenére is. Minden olyan szépen elrendezettnek tűnt, álmunkban sem képzeltük volna, hogy 29 év elteltével nem külső fenyegetés sodorja veszélybe Európát, hanem saját maga, és a bukás szélére sodródik.
Az európai emberek nemzetek fiainak születnek, Európa a nemzetek hazája és nem olvasztótégely – mondja. Ki gondolta volna ezek után, hogy újra lábra kaphat az Európát többször lábra döntő birodalmi gondolat? Hogy koholmányok alapján nekitámadnak Magyarországnak és Lengyelországnak? – kérdezi a miniszterelnök az uniós eljárásokra utalva.
1956 nem emlék és történelem, hanem a szívünk és a gerincük – idézi Faludy Györgyöt a miniszterelnök, majd arról beszél, hogy a forradalom leverése után még 34 év kommunista diktatúra következett. De ’56-nak köszönhetően a bátorság, a hősiesség példáját kaptuk útravalónak, így még a kommunista elnyomás alatt is büszkék lehettünk a hazánkra – hangsúlyozza.
A matematika egyik tétele szerint két negatív szám szorzata mindig pozitív. Ez igaz a magyar történelemre is, szabadságharcaink negatív eredménnyel zárultak – vereség, megtorlás –, de a végeredmény valahogy mégis pozitív: elnyertük a szabadságunkat – ezzel kezd Orbán Viktor.
Aztán azt mondja, a magyar nem szerencsejátékos típus, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de az ötvenhatosok ésszerű döntést hoztak, amikor felkeltek: a biztos enyészet helyett az utolsó lehetőséget választották. Megpróbálták, halált megvető bátorsággal, teljes egységben.
Korülbelül három-ötezren lehetnek a Terror Háza előtt. Ez ellenzéki szinten legfeljebb Fodor Gábornak nem lenne bukás, a Fideszhez képest pedig kifejezetten rossz.
Amikor a New York Times, a BBC és a Washington Post ötvenhatos tudósításaiból idéznek a színpadon, miközben ezek a lapok ma rendszeresen és keményen kritizálják az Oroszországgal remek kapcsolatot ápoló Orbán-kormányt.
– tette fel a kulcskérdést az M1 műsorvezetője. Lesz, de azért Mráz Ágoston figyelmezteti a miniszterelnököt, ne foglalkozzon sokat a hazai ellenzékkel, mert komolytalan, és nem velük kell megküzdeni, hanem a szuverenitást korlátozó nemzetközi erőkkel. Lánczi Tamás besegít: Soros György hús-vér ember, de a birodalmi törekvések szimbóluma is.
A színpadon a kárpátaljai Orosz Ildikó keményen szidja Ukrajnát és a kárpátaljai magyarokkal szembeni bánásmódoz.
Sokat késik Orbán beszéde, úgyhogy az M1-en elemzés helyett találgatás megy, Lánczi Tamás Figyelő-főszerkesztő és a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel arra számít, hogy a kormányfő beszédében szóba kerül a jövő májusi európai parlamenti választás, és a „szuverenitás vagy európai egyesült államok” kérdése is. Lánczi korábban beszédeket is írt Orbán Viktornak, szóval higgyünk neki.
– Schmidt Mária élőben még gyengébb szónok, mint tévén keresztül.
– És nevet a saját viccein.
– Mellettem közben olyan kérdések hangzanak el, mint hogy “cukros vagy?”
Az Oktogon felől nagyjából át lehet látni a tömeget, 30 méterre a színpadtól már kifejezetten szellős. Ha azt mondom, hogy ötezren vannak, akkor valószínűleg túlzok.
De tavaly jóval többen voltak a Terror Háza előtt, ami nem véletlen, hiszen kampány volt. Jellemzően a Fidesz legkeményebb bázisa jött ki, sok a nyugdíjas,kevés a fiatal.
Aktuálpolitikai párhuzamokból valószínűleg az idei nemzeti ünnepen sem lesz hiány, a fideszes Kósa Lajos már adott is egy kis ízelítőt, Debrecenben arról beszélt, hogy 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, „ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere”.
Orbán Viktor miniszterelnök 3 órától a Terror Háza Múzeum előtt mond ünnepi beszédet. Így tett tavaly is, akkor a 2010-es „fülkeforradalmat” 1956-hoz hasonlította, a legemlékezetesebb kijelentése pedig az volt, hogy „korábban Homo Szovjetikuszt, most Homo Brüsszelikuszt akarnak csinálni a magyarokból”.
