Közélet

Tudományos tény, hogy 2010 óta elszaporodtak a mutyigyanús közbeszerzések

2010 óta kevésbé jellemző a verseny, sokkal több a korlátozott nyilvánosságú kiírás és sokkal magasabb az adott év összes pályázatának korrupciós kockázati indexe — erre jutott a Korrupciókutató Központ vizsgálata, amelyről a 444.hu számolt be.

A Korrupciókutató Központ munkatársai megvizsgálták az összes közbeszerzést 2005-től 2018 augusztusáig, több mint 193 ezer darabot. Amikor az állam építtetni akar valamit, vagy tárgyakat vásárol, esetleg szolgáltatást vesz igénybe, akkor közbeszerzést kell kiírnia, hogy lehetőség szerint a legjobb és legolcsóbb megoldást tudja választani. A Korrupciókutató Központ azt vizsgálta, hogy mikor, milyen arányban intézték legalább formai szempontok szerint jól az állami költéseket.

  • Adatközlés szempontjából a leghomályosabb évek a Gyurcsány-kormány végén voltak, ez utalhat az államapparátus szétesésére vagy titkolózási szándékra.
  • A központ munkatársai létrehoztak egy ICI nevű mutatót a versenyerősség (Intensivity of Competition) mérésére, aminek értéke arra utal, hogy hányan adtak be pályázatot egy közbeszerzésre. 2005 óta nagy átlagban inkább csökken az egy pályázaton indulók száma. 2007 és 2014 között minden évben esett vagy stagnált a közbeszerzések átlagos versenyerőssége. Aztán 2016-ban és 17-ben már érezhetően javult a helyzet, de így sem érte el a 2010 előtti szintet, míg idén megint romlik ez a mutató.
  • A TI (Transparency Index) nevű mutató azt határozza meg, hogy mennyire volt nyilvános egy kiírás. A transzparens kiírások aránya drámaian csökkent 2010 óta, vagyis amióta Orbán Viktor a miniszterelnök. 2005-2009 között a közbeszerzések több mint 70 százalékáról könnyű volt értesülni.

A kutatás szerint javulást az Orbán-kormányok csak abban hoztak, hogy 2014 óta pontosabban dokumentálják a megkötött szerződéseket.

Fotó: PFLA.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik