Közélet
Budapest, 2017. május 8.
Süli János, a Paksi atomerõmû két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelõs tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatót tart az Igazságügyi Minisztériumban 2017. május 8-án.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az új paksi blokkok után is szükség lesz erőműépítésre

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2018. 06. 13. 14:48

Süli miniszter szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni a bővítés dokumentációját, mert az az oroszok érdekeit sértené.
Korábban a témában:

A tervek szerint az idén benyújtják a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez szükséges létesítési engedélykérelmet – mondta a beruházás tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter szerdán Pécsen.

Mintegy 200 ezer oldal szöveget, valamint 100-150 ezer oldal táblázatot, műszaki mellékletet adnak be engedélyezésre a hatóságnak – ismertette Süli János az atomenergetika jogi vonatkozásairól rendezett nemzetközi konferencián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (PTE-ÁJK). Kiemelte, hogy a hatóságnak 15 hónapja van a dokumentáció elbírálására; az engedélyezési folyamatba, egyéves időtartamra, nemzetközi szakértőket is bevonnak. A létesítési engedély birtokában indulhat a főépület építése – tette hozzá.

Süli János közölte, hogy az új blokkok beüzemeléséig további mintegy hatezer engedély szükséges. Az engedélyezési folyamat műszaki, jogi és gazdasági elemzések tömegét vonja maga után. A politikus arra számít, hogy az engedélyeket az ellenzék meg fogja támadni, ezért el kell jutni odáig, hogy azok jogerős ítélettel legyenek megtámogatva – fogalmazott.

A konferencia témájára térve Süli János arról beszélt, az ilyen beruházások legbonyolultabb kérdései jelenleg már nem műszaki, hanem jogi természetűek. A paksi bővítésről kiemelte, hogy a magyar fél mindig egyértelműen a nyilvánosság mellett áll, ugyanakkor a szerződésben az orosz féllel nem tudtak teljes mértékben megegyezni a nyilvánosságra hozható részletekről. „Azért nem tudjuk a dokumentációk széles körét pillanatnyilag nyilvánosságra hozni, mert az az orosz fél érdekeit sértené” – jelentette ki és megemlítette, hogy az erről szóló a perek jelenleg zajlanak.

Süli János arról is beszélt, hogy a paksi bővítésen túl további erőművek építése is szükségessé válik a jövőben, ugyanis „a teljes hazai erőműpark elöregedett”. Prognózisa szerint 2030-ra a két új paksi blokk üzembe állításával együtt is mintegy 5000 megawatt kapacitáshiány lesz a magyar energetikai rendszerben. Az új erőművek engedélyezése a paksi bővítés eljárásához hasonlóan bonyolult lesz – figyelmeztetett a miniszter.

Zeller Gyula, a PTE stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese köszöntőjében újdonságnak nevezte az egyetem jogi karán indított atomenergetikai szakjogász képzést. Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a képzés célja, hogy az atomenergia előállításával, forgalmazásával, a hulladék tárolásával kapcsolatos tevékenységet végző nem jogász diplomások számára speciális jogi szaktudás biztosítson.

Az egynapos nemzetközi tanácskozáson a többi között a paksi bővítés vízjogi vonatkozásairól, a magyarországi energetikai igazgatás kérdéseiről, illetve a digitális átalakulás nukleáris iparra kifejtett hatásáról, illetve annak oktatási és jogi aspektusairól értekeztek az előadók. (MTI)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2012. február 7.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér 2B terminálja, ahol „bud:terminal 2b” feliratot helyeztek el. A Budapest Airport megújult arculatának megfelelõ jelzések nemzetközileg is könnyen értelmezhetõek, mert a magyar fõváros repülõterének IATA (International Air Transport Association, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) kódja: BUD. Ez a hárombetûs reptéri kód szerepel a feladott poggyászok címkéjén, a repülõjegyen és a beszállókártyán is.
MTI Fotó: Földi Imre
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.