Közélet

Megannyi rejtély övezi a migránsszállító repülőt

Miért nem egy jól bevált módszert választottak az embercsempészek? Miért nem zuhant le a gép, hogy tudták ennyire biztosan letenni egy sötét szántóföldön? Látták a légvédelem radarjai, vagy sem? Ha igen, és talán nem is először, akkor miért nem fogták el a gépet? Mi lesz az utasokkal, hol vannak a pilóták? A kállósemjéni migránsszállító gép ügyében több a kérdés, mint a biztos pont.

Meglehetősen nagy homály veszi körül a január 15-én este Kállósemjénnél leszállt An-2 repülőgép és utasainak ügyét.

Ami tény: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központja – a police.hu szerdai közleménye szerint – egy szabadnapos rendőr riasztása alapján egy alacsonyan szálló repülőgép miatt irányította a rendőröket Kállósemjén térségébe.

Itt egy szántóföldön megtaláltak épségben egy UR-68106-os, ukrán lajstromjelű kétfedelest, természetesen már üresen. A közlés szerint a rendőrök jelentős erőkkel, nyomkövető szolgálati kutyák és hőkamerák segítségével felkutatták a terepet, ellenőrizték a környező útvonalakat és járműveket. Ennek eredményeképp rövid időn belül elfogtak három afgán és nyolc vietnami állampolgárt, akik a rendelkezésre álló adatok szerint illegálisan jutottak be Magyarország területére légi úton.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A gép nagyon hangosan erőlködött, hogy újra felszálljon, de a kerekei beleragadtak a szántás földjébe, így nem tudott elindulni

mondta a gépet észlelő rendőr a Kállósemjénben megtartott sajtótájékoztatón. A rendőr értesítette a kollégáit, akik elkezdték keresni a „rakományt”, így találták meg a község templomának kertjében a három afgán és nyolc vietnami állampolgárt.

Magyarországon a hatóságok először tapasztaltak olyat, hogy az embercsempészek a jól bevált módszerek – mint amilyen a zöldhatár, a kisteherautók és kamionok raktere –, helyett egy repülőgépet vettek igénybe. Igaz, nem is jártak sikerrel, hiszen az elfogott külföldi állampolgárokat meghallgatásukat követően őrizetbe vették.

Egy afgán férfi menekültstátusz iránti kérelmet nyújtott be, így őt az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérték a jogszabályoknak megfelelően. A többi utas kapcsán vizsgálják, menekültek-e. Ha igen, oltalmazotti státuszt kapnak, ha nem, akkor tiltott határátlépés miatt eljárást indítanak velük szemben.

Pintér Sándor belügyminiszter szerint mivel a visszaadási egyezmény hatályos Ukrajnával, ahonnan feltételezhetően érkeztek, ezért a legegyszerűbb megoldás az, ha az ukrán szervezeteknek átadják őket.

Miért nem zuhantak le?

Meglepően keveset lehet tudni hivatalos forrásból a repülésről és a sikeres leszállásról. A szerdai rendőri sajtótájékoztatón elhangzott: a repülő Ukrajna irányából érkezett, és 50 méter alatt repült, így a radarokkal nem volt érzékelhető. Ennek azonban ellent mond a Honvédelmi Minisztérium (HM) közleménye.

Kállósemjén nincs annyira közel a határhoz, így a Bánkúton felállított modern 3D-s felderítőradarnak illett volna felderíteni és követni az Alföld felett, sík vidéken érkező repülőgépet.

A HM közleménye szerint ez egy ideig meg is történt: a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ 24 órás légtérvédelmi készenléti szolgálata a kora esti órákban, még az országba lépés előtt észlelte a Magyarország légtere felé alacsony magasságban közeledő, azonosítatlan kisrepülőgépet, annak helyzetéről, mozgásáról és haladási irányáról – az eljárásrendnek megfelelően – folyamatosan tájékoztatta az illetékes szerveket, így a határvédelmi szolgálatba bevont rendőröket is, állítja a minisztérium.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A kecskeméti Gripeneket azonban nem riasztották, mivel a kisgép magasságvesztése, majd leszállása nyomán a radarjel még a határátlépés előtt megszűnt, így a vadászgépek felküldése az érvényben lévő szabályozás alapján nem volt indokolt.

Megannyi kérdés

Az üggyel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Az utasokat elfogták, de a pilóta vagy pilóták személye nem ismert, őket nagy erőkkel keresik. Igaz, ha az akció egészét nézzük, ez talán nem is meglepő. A leszállás már az esti órákban, sötétben, egy szántóföldön, repülőtéren kívül történt.

Ugyan az „Ancsák”, azaz az An-2-esek legendásan strapabíróak, hiszen eleve a legrosszabb talajokon végzett fel- és leszállásokra tervezték meg őket a Szovjetunióban, mégis nehezen elképzelhető, hogy előzetesen, még világosban ne derítették volna fel azt a területet, ahol a gép landolt. Olyan terület kellett, ahol nincsenek akadályok: fasor, kerítés, (gémes)kút, épületek, árok vagy öntözőcsatorna. Ha ez megvolt, akkor egy megfelelően képzett pilóta GPS-alapú navigációs „kütyüvel” már képes megtalálni az előre rögzített koordináták alapján a kiszemelt területet.

Igaz, ekkor is szükség van a szántóföld megvilágítására, hiszen a pilótának látnia kell, hol a talaj. Erre alkalmasak lehettek a segítők által odavitt akkumulátoros lámpák vagy akár a gépkocsik távolsági fényszórói. Utóbbi esetben érthető, miért nincsenek meg a pilóták: autóba ültek és elmenekültek.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A helyiek úgy tudják, hogy ez a gép már nem először járt Kállósemjén térségében

– közölte az ATV. Ez egyrészt megerősíti, hogy előre felderíthették a terepet, másrészt felmerül: a magyar légtérellenőrzés az előző esetekben miért nem észlelte a behatolót? Vagy ha igen, miért nem sikerült a gépet elfogni?

Nevük mellőzését kérő szakértők szerint a helyszínen készült képek alapján a repülőgép vélhetően újra fel akart szállni, a személyzet azzal vissza akart repülni, de fordulás közben „elakadt” egy barázdában, a nagy sárban. A nagyobb gázadással azt kockáztatta volna a pilóta, hogy az An-2-es a légcsavar vonóereje miatt hirtelen előrebillen és a földnek ütköznek.

A többszöri fordulás forgatókönyvét támasztja alá az a tény is, hogy egy ilyen repülőgép meglehetősen drága, nem valószínű, hogy 11 illegális bevándorló csempészetével megérte volna a befektetés. Ha a gép sötétben, a városokat, településeket elkerülve, nagyon alacsonyan repül, akkor alaposan lecsökken annak valószínűsége, hogy meglátják és így kiszúrják. Természetesen a radar ellen a sötétség kevés…

Kérdés az is, kinek a tulajdonában volt a gép, és honnan szállt fel ezidáig utolsó útjára? A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint „valószínűleg keletről érkezett” az An-2-es, ezt támaszthatja alá az ukrán lajstromozás is. Nem biztos, hogy hivatalos repülőtérről indult a csempészjárat: az „Ancsa” nemcsak le-, de felszállni is remekül képes rövid, terheléstől függően alig néhány száz méteres sík területről.

A russianplanes.net információi szerint az UR-68106-os lajstromszám egy An-2R típusú gépet takar, mely 1981. decemberében készült el Lengyelországban, a PZL Mielec-nél.

  • 1982. január 13-tól az Aeroflotnál repült.
  • 1993-ban az ukrán Air Ukraine vette meg.
  • 2011. április 14-e óta nem szerepel a légitársaságok listáján.
  • 2015-ben magánkézbe került.

A gépet most szétszedik és úgy viszik a nyíregyházi repülőtérre.

(Kiemelt fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik