Közélet
orbán viktor parragh lászló (orbán viktor, parragh lászló, varga mihály, )

Parragh bevállalta, tettestársa Orbánnak

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2017. 11. 30. 12:18

Pedig vele is vannak vitái, a kapcsolatuk nem főkutya-alkutya viszony.

A 168 Órának adott interjúban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke meglepően őszintén vall arról, miért gondolja, hogy ő képviseli a gazdaságot. A tavaly 22. legbefolyásosabb magyarként jegyzett, egykor csempekirályként emlegetett Parragh László úgy látja, a kamarához kötődik a legtöbb vállalat, köztestületként hatalmi jogosítványaik vannak, mégsem ezért szól bele a köz- és felsőoktatásba, hanem a speciális piaci igények miatt. Az elnök azt mondja, tudja, hogy – a kormány kivételével – kevés szövetségese van, amikor beleszól a közoktatásba is, de érdemes megnézni a legfrissebb PISA-eredményeket.

Nyíregyháza, 2017. október 5.
Legényné Balogh Ágota tanítónõ, történelemtanár órát tart másodikos osztályában, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában 2017. október 5-én, a pedagógusok világnapján.
MTI Fotó: Balázs Attila
PISA-felmérés: problémamegoldásban is a gyengék között a magyar diákok
A kutatás eredményei lesújtóak: elképesztőek az egyenlőtlenségek a hazai oktatásban, kevés a kiemelkedő tehetségünk.

Szerinte a felmérés azt mondja, amit ő

E ponton nemcsak azt ismeri el, hogy a jelentés nem javasolja a gimnáziumok leépítését, hanem azt is, hogy az csak diagnózist ad, míg ő és a kormány tettestársként csökkentette a szakiskolákban a közismereti tárgyak oktatását.

Készséggel elismerem, ebben a kormánnyal tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lenni, annak a szakács szakmát kell megtanulni.

Továbbra is úgy véli, a felsőoktatásnak alkalmazkodnia kell a tőke igényeihez, Győrben egy Audi-egyetem már folyamatban van, de azt szeretné, ha a kamarának még nagyobb beleszólása lenne.

Szeretném elérni, hogy a hozzájárulásunkra is szükség legyen. Mert létezik például olyan szak, hogy „terminológia”. Az micsoda? „Társadalmi viselkedéselemző.” „Európai lexikográfia.” Nem tartom magam ostoba embernek, de nehezen tudnám megmondani, mi a csudát jelentenek.

Újabb beismerés

Amikor az utóbbi évek „eredményeivel” szembesítik (államosított, egyházi kézre juttatott közoktatás, megnyirbált egyetemi autonómia) elismeri, hogy noha nem szakértője a témának, a tankötelezettségbe is beleszólt, az ő ötlete volt, hogy a tankötelezettség felső határát 16 évre szorították le, 15-re akarták, de az még korainak bizonyult.

A valóságot nézem. Abból indulok ki, hogy mi jó a gazdaságnak. Nézzük a dolog pedagógiai oldalát. Képzeljen el egy osztályt, amelybe jár egy háromszorosan bukott diák. Milyen rongáló hatással van a közösségre pusztán azért, mert nem engedi el őt az iskola?

Parragh szerint annál a közmunka is jobb, mert a dolog felülről nyitott, két szakmát megszerezhet állami pénzen.

A felsőoktatásban a helyzet ugyanez. Ha átlagosan hét évet tölt egy diák a felsőoktatásban, ott valami nem stimmel.

Szerinte amikor Orbán azt mondja, hogy eljön még, amikor kötelező lesz a középiskolai felvételi, az nem azt jelenti, hogy a rendszer tudatosan eltávolítja a gyerekeket az érettségitől. Ugyanakkor a kamara is azt szeretné, ha a középiskola előtt felvételizne a gyerek.

Nem abszurd a kötelező gimnáziumi felvételi

Szerinte ugyanis az

ma is létezik, az úgynevezett elitgimnáziumok alkalmazzák. Másutt olyan gyönge osztályok indulnak, amelyekből nincs továbblépés. Ha 2,5-es átlaggal indítanak egy osztályt, azért teszik, hogy a város fenn tudja tartani a hírneves gimnáziumát. Ez pazarlás. Ha rögtön a szakmatanulással kezdenénk, többre jutnánk.

Az interjú további részében szóba kerül az általános munkaerőhiány, az ukrán vendégmunkások becsalogatása, és az is, hogy a gazdaság – az oktatással ellentétben – azért nem hat a migrációs politikára, mert fontos a célszerűség, de fontosabb a biztonság. Keresztényként szerinte ijesztő, hogy Bécsben a polgármester-választásnál két kerületben törökül kampánynak.

A szakoktatás kapcsán cáfolja, hogy a kormány társadalompolitikája egyfajta kasztrendszerhez vezet.

Hogy egy társadalomban léteznek különbségek, arról nem mi tehetünk. Mióta világ a világ, így volt.

Ferizi Gyurcsányt, Medgyessy a barátja

Az interjú egy pontján előkerül, hogy 2000 óta minden kormánnyal remek volt a viszonya.

Medgyessy Péter személyes barátom volt, a mai napig az. Más kérdés, hogy Orbán szerintem nagyon érti a gazdaság problémáit.

Gyurcsánnyal sem volt kemény az elején.

Ferivel ismerjük egymást, együtt voltunk egyetemisták, családilag is összejártunk, csak a vitáink lettek egyre idegesebbek. Egy idő után jeleztem neki, hogy a gazdaságpolitika, amit képvisel, hibás.

2006-ban legyávázta, mert nem tartotta alkalmasnak ígéretei végrehajtására.

Orbánnal vitázik is

Az csak a látszat, hogy a véleménye mindig összecseng Orbánéval, szerinte rengeteg a vitájuk. Gyakran találkoznak, sok mindent átbeszélnek, a végén pedig kialakul valami közös álláspont, ami nevezhető akár összecsengésnek is. Azt nem cáfolja, hogy az új ötleteket általában ő teszteli, de hozzáteszi, hogy 

Orbáné a politikai felelősség.

Parragh érti a kérdést, hogy a munkamegosztást a főkutya-alkutya viszonyként lehet-e értelmezni, de szerint Orbán csak normális viszonyt akar a gazdasággal.

Semmiképp sem mondanám Hankiss Elemér nyomán főkutya-alkutya viszonynak. Ez kettős kötés, részben partneri viszony. Abban az értelemben bizalmi kapcsolat, hogy nem szoktuk átverni azt, akit harminc éve ismerünk.

Az állam lusta

Az InfoRádióban is beszélt. Ott az ország legfőbb versenyelőnyének a szakképzett munkaerőt, nevezte.

Vagy a nagyon egyszerű munkafolyamatokra kellenek emberek a cégeknél vagy a nagyon komplikáltakra. És a közepe kopik ki. Ma már egy szakmunkás nem az, ami 15-20 éve volt.

Érteni kell a számítógéphez, a programozáshoz, miközben ez már nem szakmunkástudás, inkább a felsőoktatásba csúszik bele. A másik oldalon ahhoz, hogy valaki füvet kaszáljon az árokparton, nem kell felsőfokú végzettség. Parragh László a legnagyobb versenyhátránynak a magas adóéket tartja a visegrádi országok összevetésében.

Nálunk a legmagasabb az adóék, és ebben az állam lusta. Az államot nem kényszeríti semmi külső körülmény arra, hogy azt mondja, a saját életem költségeit, a saját működésem költségeit lejjebb viszem, hanem azt mondja: inkább elveszem a vállalkozóktól adó formájában, és ugyanolyan rossz hatásfokkal működöm, mint korábban.

Szerinte a digitalizáció óriási lehetőséget jelenthet a bürokrácia-csökkentés terén, a gazdasági növekedés fenntarthatóságának megalapozásához pedig a kis- és közepes magyar vállalkozások versenyképességének javítását szorgalmazta.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.