Közélet
Man on roof with arms outstretched

Megszűnt a nyomozás az adóját visszakérő férfi ellen

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

2017. 11. 17. 17:52

Megszüntette a nyomozást, illetve egy évvel elhalasztotta a vádemelést a székesfehérvári járási ügyészség Szentesi Kálmán ügyében, aki azzal híresült el, hogy a kormányzati korrupció elleni tiltakozásul visszakérte az adóját. A Transparency International szerint az ügyészség jól döntött.
Korábban a témában:

Nem lesz büntetett előéletű Szentesi Kálmán, aki 2016-ban kezdett polgári engedetlenségi akcióba úgy, hogy 2015. évi jövedelme után befizetendő, mintegy 1,5 millió forint adóból visszaigényelt 1 361 751 forintot. Azért ennyit, mert kizárólag a személyi jövedelemadóját akarta visszakérni, az egészségügyi hozzájárulást nem.

Szentesi Kálmánnak abból volt elege, hogy az általa befizetett adó jelentős része, az állam féktelen korrupciója miatt, elveszíti közpénz jellegét, vagyis nem a közfeladatok ellátására fordítják az adóját.

Az ügyben a Szentesi mellé álló Transparency International Magyarország (TI) szerint Szentesi sok millió magyar polgárhoz hasonlóan alkalmazott, akinek a fizetéséből minden hónapban levonják az adóelőleget, vagyis a tiltakozása révén nem keletkezett tényleges adóhiány. A 24.hu-nak Szentesi külön hangsúlyozta: az akciója nem arról szólt, hogy többet akart volna visszakapni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végül 408 ezer forintos bírságot szabott ki, továbbá büntetőeljárást is indítottak ellene, amelynek megszüntetéséről a Székesfehérvári Járási és Nyomozó ügyészség november 2-án döntött – értesült a 24.hu.

A NAV odacsapott

A magyar átlagjövedelmekhez mérten drákóian szigorúnak számít, az a bírság, amit Szentesi Kálmánra kiszabtak – olvasható a TI állásfoglalásában. A NAV arra jutott, hogy Szentesi adócsalást követett el, a TI szerint viszont nem volt ilyen egyértelmű a helyzet.

Szentesi Kálmán nem lopott és adót sem csalt, csak kifejezésre juttatta, hogy elege van a mindent elborító korrupcióból. Mivel mindenekelőtt az zavarta, hogy az állam részben az ő adóját felhasználva gazdagítja közpénzekkel az oligarchákat, úgy döntött, hogy az elégedetlenségét az adóhatóságnak jelzi. Cselekménye a kormány korrupció iránti engedékenységével szemben megfogalmazott kritika volt, az adóbevételeket azonban egyetlen fillérrel sem kurtította meg.

Az álláspontjuk tehát az, hogy az adóbevételekben nem esett kár, Szentesi pedig csak a jogait gyakorolta azzal, hogy a tiltakozásnak ezt a sajátos formáját választotta.

A NAV nagyon belenyúlt a szankciós ládába,

mondta el a 24.hu-nak Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője. „Szentesi nem fenyegetőzött károkozással, mindössze szarkasztikusan az asztalra csapott egy nagyot” – tette hozzá Ligeti. Megjegyezte: nem elég, hogy a NAV bírságot szabott ki – bár annak összegét is eltúlzottnak tartják –, de még fel is jelentette Szentesi Kálmánt, mondván: önkényesen akarta kivonni magát az adófizetés kötelezettsége alól. A büntetőeljárás megindításával az állam tényleg rendkívül túlreagálta a polgári engedetlenséget.

Ráadásul a NAV egy korábbi ügyet is előszedett, így a büntetőeljárás két ügyből tevődött össze, az egyik része még a 2014-es adóbevalláshoz kapcsolódott. Szentesi Kálmán egy ideig külföldön dolgozott, ez idő alatt pedig itthon nem keletkezett adóköteles jövedelme, viszont elfelejtett kijelentkezni a társadalombiztosításból, és így két év alatt 130 ezer forintos hiányt hozott össze az egészségbiztosítási hozzájárulásból, bár semmilyen hazai egészségügyi szolgáltatást nem vett igénybe.

Az erről szóló határozatot a NAV rossz címre küldte, így Szentesi már csak azt vette észre, hogy a hiányt levonták a fizetéséből. Mivel nem tudott fennálló adótartozásáról a következő évi adóbevallásában visszakérte a tévesen levontnak hitt összeget, amelyet a NAV akkor jóvá is hagyott és kifizette. Most viszont újra előhozták korábbi ügyet, és hozzácsapták az állami korrupció elleni tiltakozás eszközéül használt 2015-ös adóbevalláshoz a korábbi ügyet, és úgy állították be, mintha Szentesi ismételten és tudatosan próbálta volna megrövidíteni a magyar államot:

A 408 ezer forintos adóbírság miatt a TI Magyarország segítségével indítottam pert, amit egyébként elveszítettem. A NAV ebben a perben azt állította, hogy 2014-ben teszteltem az adórendszert, és a sikeren felbátorodva 2015-ben már milliós összeget akartam visszaszerezni.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

Az ügyészség méltányos volt

Nem csak a közigazgatási bíróság, de a NAV nyomozói sem gondolták úgy, hogy Szentesi Kálmánnak valóban alapvető joga lenne az adója visszaigénylésével kifejezni a kormánnyal szembeni elégedetlenségét. A költségvetési csalás miatt indított nyomozást vádemelési javaslattal adták át a székesfehérvári ügyészségnek. Ekkor döntött úgy Szentesi, hogy a TI segítségével készít egy beadványt az ügyészségnek, amelyben azt kéri, hogy szüntessék meg az eljárást, és a túlzó reakciók és az állami rosszhiszeműség helyett legyenek méltányosak.

Az adóhatóság a 2014-ben tévesen visszaigényelt összeget – a valóban meglévő, néhány ezer forintos gépjárműadó-tartozásom összegével csökkentve – kiutalta nekem, ezért szerintem joggal következtethettem arra, hogy az adóhatóság elvégezte a szükséges ellenőrzést. A nyomozás azonban kizárólag az én felelősségemet vizsgálta, miközben értékeletlenül hagyta az adóhatóság kiutalásért, és ellenőrzésért felelős munkatársának a magatartását.

Az ügyészség pedig úgy tűnik, méltányolta, hogy végső soron nem történt károkozás, ezért nem látott okot a vádemelésre. A friss, a 24.hu birtokába került határozatban kifejtették, hogy a bizonyítékok alapján nem lehetett kétséget kizáróan cáfolni, hogy Szentesi jóhiszeműen járt el és nem akart vagyoni hátrányt okozni, amikor  tévedésből tartozásként tüntette fel a tőle levont összeget a 2014-es adóbevalláson. Nem is beszélve arról, mint azt Szentesi lapunknak elmondta, a 2014-ben tévesen visszautalt 130 ezer forintot önként befizette a NAV számlájára. Az eljárást ezek alapján az ügyészség meg is szüntette.

A 2015-ös adóbevallás esetében azonban az ügyészség szerint Szentesi

cselekménye a társadalomra veszélyes volt, sértette a társadalmi, illetőleg gazdasági viszonyokat, hiszen a gyanúsított teljesen önkényesen állapította meg az általa még »jogosnak tartott«, befizetendő jövedelemadó mértékét.

Az ügyészség azonban enyhítő körülményeket is talált: azt, hogy Szentesi Kálmán büntetlen előéletű, illetve azt, hogy a cselekmény nem okozott tényleges adóbevétel csökkenést. Emiatt elhalasztották a vádemelést, megelőlegezve a bizalmat Szentesinek, hogy a jövőben nem fog hasonló tettet elkövetni. Ez a költségvetési csalás miatt elképzelhető legenyhébb büntetés, a halasztás pedig azt jelenti, hogy ha a következő egy évben Szentesi nem követ el semmilyen szándékos bűncselekményt, akkor a polgári engedetlenségének semmilyen büntetőjogi következménye nem lesz.

Magyarországon ez ma sikernek számít,

hangsúlyozta Ligeti Miklós, mert az ügyészség megértette, hogy még ha valaki meg is sértette a szabályokat, lehetnek olyan méltánylást érdemlő körülmények, amelyekre figyelemmel büntetőbíróság általi megbüntetésre nincs szükség. A TI bízik abban, hogy az ügyészségi ítéletet látva az adóhatóság is méltányos lesz és nem él panasszal a Szentesi számára összességében kedvező döntés ellen. Főleg, hogy a NAV korábban hatóság rendelkezése elleni uszítás miatt is feljelentette, de ez a gyanú már a rendőrségen megbukott.

Szentesi és a TI adóhatósággal szembeni harca azonban itt még nem ér véget. Miután a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nem adott nekik igazat abban, hogy a 408 ezer forintos bírság túlzott mértékű és alkalmas a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására, az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordultak.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.