Közélet

Moszkvához dörgölőző zsarnoknak lát minket Észak-Amerika

24.hu
24.hu

2016. 10. 27. 21:44

A Foreign Policy és a Maclean's is Magyarországgal foglalkozott így, október 23. után jó pár nappal. Egyiknek sincs jó véleménye a sajtót elnyomó, oligarchákat és oroszokat kedvelő, menekültgyűlölő Orbán Viktorról.
Korábban a témában:

Két nagy és patinás lap is foglalkozik Magyarországgal az angol nyelvű sajtóban. A Foreign Policy Magyarország a szabadságért harcolt. Most elégedett a zsarnoksággal címen közölt kemény hangvételű írást az orbánizmus működéséről. A kanadai Maclean’s pedig Magyarország: Egy fenyegetés az EU-nak címmel szállt bele a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe.

Foreign Policy: Orbán nem áll ki az oroszok ellen

Természetesen az október 23-i forradalmi emléknapra fűzik fel a cikket a Foreign Policynál: 1956-ban a kommunizmus barbár ereje győzte le a felkelést, ezért most épp hogy a szabadságot és demokratikus szolidaritást kéne ünnepelni. Ehelyett, ha Orbán Viktor szavait komolyan vesszük, akkor az elnyomó orosz rezsimmel jobb viszonyban van az ország, mint a környező európai demokráciákkal.

A történelmet idézve azt írják, a világháború után Magyarországon is végigsöpört a sztálinizmus, végigtisztogattak mindent, ellenfeleket öltek, a média pedig propagandaszócső lett. 1956-ban aztán a magyarok fellázadtak és kiderült, csak véresen lehet leverni ezt a lázadást.

Az oroszok nem késlekedtek ezt megtenni.

A történtek az Egyesült Államok külpolitikáját is megváltoztatták: addig harsogták, hogy könnyen felszabadíthatók az elnyomott államok, de rá kellett jönniük, hogy ilyen itt nem lesz. Egyes amerikai döntéshozók nagyon visszatekerték volna a szovjetellenességet, akár a Szabad Európa Rádió bezárásával is. Az USA ehelyett inkább pénzzel tömte a rádiót és a kelet-európai ellenzékieket is.

Manapság Orbán Magyarországán azonban Brüsszel szovjetizálódásáról és az EU térképének kényszerű újrarajzolásáról esik szó (kulturális-etnikai értelemben), miközben Orbán Vlagyimir Putyint tekinti az ideális vezetőnek.

Eközben az oroszok azzal hálálják meg mindezt, hogy 1968 után 1956-ot is elbagatellizálják, pogromnak, az első színes forradalomnak mondják.

A cikk nem felejti el megemlíteni, hogy ’56-ban kétszázezer magyar menekült távozott nyugatra – és a magyar kormány mostani meghatározásával ellentétben nem csak a biztonságos szomszédos országokba. Akkor a Nyugat nem habozott befogadni őket, míg most Magyarország nemet mond rájuk. A menekülteket Magyarországon erőszakoskodónak, bűnözőnek, terroristának állítják be és népszavazást rendeznek ellenük, amire alig megy el valaki.

Sőt Orbán a saját népét hordóbombákkal irtó Basar el-Aszad szír elnök tetteit és a neki nyújtott orosz segítséget sem ítéli el.

A szerző szerint fejet kell hajtani ’56 mártírjai előtt, és emlékezni a küzdelemre a zsarnokság, a despoták, a történelem újraírása és az agresszív propaganda ellen.

Maclean’s: A létét féltő kis ország

A patinás – 1905-ben alapított – kanadai politikai havilap, a Maclean’s Magyarország: Egy fenyegetés az EU-nak címmel ír rólunk. A cikk elején azt írják Orbánról, naggyá akarja tenni Magyarországot, ezzel kimondatlanul is Donald Trump, az ellentmondásos amerikai elnökjelölt szlogenjére utalnak.

Érdekes módon ez a cikk nemcsak a levegőbe puffogtat nagy szólamokat a magyarság lelkületéről, egész jól elmagyarázza a hátteret. A 150 éves török, majd az osztrák, német és orosz uralmat/befolyást, illetve az országot megcsonkító trianoni békeszerződést.

Mindezek miatt a multikulturalizmus sose fog ebben a létét féltő kis országban működni.

Azt írják, mindössze 1294 menekültet – magyar szóhasználattal migránst – kellett volna az országnak befogadni, de így is népszavazást rendeztek róla. Az ugyan nem érte el az 50 százalékos érvényességi küszöböt, de mégiscsak 3,3 millió ember voksolt a kvóta ellen. Megemlítik az “abszurdan drága” kormányzati gyűlöletkampányt, illetve a kétfarkú kutyák vicces ellenkampányát is, na meg persze a tényt, hogy Angela Merkel befogadó politikája miatt tavaly 400 ezer menekült vonult át Németország felé Magyarországon.

A cikkben Megyesy Jenő, az Amerikában élt ügyvéd, Magyarország miniszterelnökének észak-amerikai kapcsolatokkal foglalkozó főtanácsadója is megszólalt, a kormány szokásos lózungjait tolva. Megyesy panaszkodott az illegálisan, dokumentumok nélkül, ujjlenyomatot nem adva beözönlő migránsokról, akiknek csak töredéke volt szír menekült. Magyarország márpedig komolyan veszi az EU-s kötelezettségeit, így a határellenőrzést is.

A cikk írója Orbán illiberálisozását is felemlegeti, hozzátéve, hogy az ő keresztény Európáról alkotott képe kizárja a muszlimokat.

Említik, hogy 2014-ben Szingapúrt, Kínát, Indiát, Törökországot és Oroszországot hozta fel követendő példaként. Mindenesetre amikor Orbán szembemegy az EU értékeivel, tudja, hogy külföldön is sokan szimpatizálnak vele.

Roger Scruton brit filozófus budapesti látogatását és a Heti Válasznak adott interjúját is felhozzák, ahol Scruton Orbánt dicséri és azt mondja, a Brexit jelzés volt, hogy az emberek azt érzik, nem az övék az országuk. Hozzátette, a muszlimok integrációja eddig sem működött, ezután se fog.

Az ellenzék meg sehol sincs: Gyurcsány Ferenc diszkreditálta magát, a Jobbik a Fideszt másolja, legfeljebb az oligarcháknak szól be néha. Ilyen Andy Vajna, a korábbi hollywoodi producer, most kaszinómágnás. Miatta megjegyzi a lap, az nem szokatlan, hogy egy kormány támogatja hű csatlósait, de hogy multimilliomost csinál belőlük, az igen. Idézik Magyar Bálint volt SZDSZ-es miniszter könyvét (ami szerinte bestseller lett), A posztkommunista maffiaállamot is.

Előkerül még a cikkben a felszántott Népszabadság ügye és a tervezett alkotmánymódosítás is. A kanadai újságíró pedig már láthatta is az új plakátokat a Ferihegy felé vezető úton:

Megüzentük Brüsszelnek: 98% NEM! a kényszerbetelepítésre!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.