Az elemzés szerint ebben a kormányzati ciklusban már több olyan botrány is volt, amely a Fideszen belül is feszültséget gerjesztett és a kormány vagy hátraarcot csinált, vagy végigvitte terveit, de a negatív következményeket nem tudta kezelni. A Policy Agenda ezúttal azt vette számba, mely ügyek okozhatnak a következő időszakban törést a kormánypárton belül, melyek jelentenek veszélyt a kormánynak. Ezek közé sorolja azokat, amelyek megjelennek a képviselők mindennapjaiban, közvetlenül a választók negatív visszajelzéseiben.
Bár sokan gondolják, hogy a Fideszben alaptétel, hogy bármi történik, Orbán Viktornak van igaza, de valójában a kormánypárt is érzi, ha a kormány nem megfelelően reagál a társadalmi igényekre, vagy pont ellenük cselekszik.
A kormányváltás óta három csoportba oszthatóak ezek az ügyek, amelyek nagyon eltérő módon érintik a kormánypárti politikusokat és a szavazótábort. Az első csoport a demokrácia kérdésével kapcsolatos botrányok.
A Policy Agenda ide sorolja transzparencia kérdését, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítését, az alaptörvény keletkezését, módosításait. Ezekben voltak korrekciói a kormánynak, főleg nemzetközik kritikákra, de ezek a nyilvánosság előtt sohasem a képviselők felől jelentkező nyomásként csapódtak le.
A második csoport a korrupció kérdése. Az ellenzék nagy erőket mozgat meg azért, hogy minél több ügyet feltárjon, ráragassza a korrupt jelzőt a hatalmon lévőkre. Ezt a próbálkozást a 2014-es választások előtt a baloldali pártoknál hatékonyan ellensúlyozta a Fidesz, hogy olyan nyomozásokat, pereket mutogatott a képernyőn, amelyek az elmúlt 8 évhez kapcsolódtak. Most ezt a fegyvert veti be a Jobbiknál is (pl. ózdi polgármester ügyei, Kovács Béla-kémügye). Az elemzés szerint a korrupció nem okoz nyilvános törést a kormánypárton belül, mert ez a politikai léte legitimitását vonná kétségbe.
A jó kormányzás hiánya pártot buktathat
A szakpolitikai kérdések vagy másként a jó kormányzás területén a legsérülékenyebb a kormány, mert ezeknek van a nyilvánosság előtt a legtöbb következménye. Az ellenzéki pártok kevéssé hangoztatják, hogy a rossz szakpolitikák (a rossz kormányzás) nagyságrendekkel nagyobb kárt okoznak az országnak, mint a korrupció miatt elszivárgó milliárdok. Törést okozó szakpolitikai ügyként említi az elemzés az internetadót, a közoktatás, az egészségügy, az energetikai rendszer átalakítását.
Egy évvel ezelőtt a menekültügy lekeverte a politikai napirendről azt a problémát, hogy a 2014-es választások után lényegében megszűnt a kormányzás. Az eltervezett rendszer-átalakítások lezárultak, míg újabb átalakítási ötletekre nem akart vagy nem mert a kormány rábólintani.
Ugyanakkor a rosszul időzített ötletek (netadó, útdíjrendszer átalakítása) elégedetlenséget váltottak ki a Fideszen belül is. Ez kivetült a támogatói körre, a támogatottsági adatokra, majd többek között a kétharmad elvesztéséhez vezetett.
Ezek a konfliktusok várhatóak
Az elmúlt egy év olyan kegyelmi időszak volt, amikor a kormánynak lehetősége lett volna belekezdeni azokba a rendszerkorrekciókba, ahol túl nagy volt a reformhevület (közoktatás), vagy éppen nem tett semmit (egészségügy). Ezt elmulasztotta. Ezért „szakadt rá” a közoktatás kérdése, ezért várható hat olyan konfliktusos ügy a következő fél évben, amely a Fideszben belső konfliktusokat okozhat.
• A legfontosabb az oktatás, ahol valamilyen megoldási mederbe kellene terelnie a folyamatokat a kabinetnek.
• Az egészségügy legnagyobb gondja, hogy rendszerszintű reformok nem voltak. A szakemberhiány egyre nagyobb nyomást jelent.
• A bürokrácia csökkentése elbocsátásokkal jár. Az egyes intézmények “érezhetően gyűjtik a támogatókat a képviselőcsoporton belül is”.
• A kormány úgynevezett „nullás” költségvetése pontosan nem tisztázott, de szó szerinti megvalósulása komoly megszorításokkal járna.
• Az „állami rezsivállalat” megalkotása a belső konfliktusok miatt a villamosenergia területén elakadt.
• A vasárnapi zárva tartás ügyében a népszavazási kezdeményezés fizikai akadályoztatása a Fideszen belül is erős hullámokat vert. A népszavazási törvény módosítása, a konkrét ügyben az eljárás lefolytatása miatt a kérdés még hónapokig napirenden lesz.
Ezeket az ügyeket Orbán Viktor lényegében csak a menekültüggyel igyekszik kezelni, ám mostanra kiderült, hogy ebben sem egységes a Fidesz, többen kemény kritikát fogalmaztak meg, ráadásul a kérdés választókra gyakorolt varázsa is csökken. A kabinet hamarosan ismét ott találhatja magát, hogy a korrupció és a rossz kormányzás vádja ellen kell védekeznie. Nemcsak a külső, hanem a belső támadások ellen is. Az ugyanakkor nem lesz elég, ha az ellenzéknek erre csak kritikai reakciói lesznek, és nem tud valódi alternatívát felmutatni, mert a korrupció kérdésköre önmagában nem biztos, hogy elég a kormányváltáshoz – írja a Policy Agenda.
