A másodfokú bíróságok gyakran olyankor is visszaküldik az ügyeket első fokra, amikor lehetőségük lenne rá, hogy a hibákat maguk orvosolják – mondta Polt Péter legfőbb ügyész a Magyar Időknek adott interjúban.
A lap szombati számában megjelent írásban Polt Péter azt mondta, ez rossz gyakorlat, mivel az eljárások fölösleges elhúzódásához vezet.
Biszku Béla ügyével kapcsolatban Polt Péter szerint az ügyészség nagyon alapos vádiratot nyújtott be, szerinte ennek tulajdonítható, hogy a bűncselekmények egy részében a bíróság már eddig is megállapította a volt belügyminiszter felelősségét. A tárgyalás elhúzódását sajnálatosnak nevezte, és bízik abban, hogy az ügy másod-, vagy ha szükséges, akkor harmadfokon olyan ítélettel zárul majd, amely a vádhatóságot igazolja.
Az interjúban a legfőbb ügyész beszélt arról is, nem biztos, hogy mindig kiderül a teljes igazság egy-egy eljárásban. A nyomozó hatóságok a teljes igazság feltárására törekszenek, a bíróságnak pedig ehhez képest kell kiszabnia az ítéletét, de vannak olyan tényezők, amelyek árnyalják ezt a képet. Példaként említette, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek használatával összefüggésben ma Magyarországon nagyon szigorú szabályozás van hatályban.
Polt Péter hangsúlyozta: a magyar jogrendszer 2010 után nagy változáson ment keresztül, és a folyamat még nem ért véget. Elkészült az új polgári és büntető törvénykönyv, és most zajlik a hozzájuk kapcsolódó perrendtartások kimunkálása, az ügyészség – akárcsak például a bíróság és más szakmai szervek – tevékenyen részt vesz a munkában.
Az interjúban a legfőbb ügyész megemlítette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elődje, a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal jó néhány évvel ezelőtt az ő döntésére kezdte meg működését, azóta folyamatosan változik annak érdekében, hogy képes legyen a legbonyolultabb bűnügyek gyors és eredményes nyomozására.
Polt Péter elmondta azt is, hogy Simon Gábor esetében hamarosan a vádemelés következik, a Welsz-ügyben még tart a nyomozás.
A migrációs válsággal összefüggésben a legfőbb ügyész azt mondta, tavaly nyáron elkészítettek egy többszintű válságtervet. Mivel a migrációs nyomás elsősorban Csongrád megyét terheli, ezért az első lépcsőben belső átcsoportosítással, Szeged megerősítésével kezelhetik a helyzetet, a második lépcsőben több lehetőség van: átmenetileg ügyészeket helyezhetnek át a környező megyékből, illetve arra is mód van, hogy Csongrád megyétől feladatokat vonjanak el a munkateher csökkentése érdekében.
A válságkezelést nagyban megkönnyítette, hogy az ügyészség rendelkezik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó intézményi stratégiával, amely kijelöli az elérendő személyzeti és anyagi-infrastrukturális célokat, és vázolja az elérési utat is. Ebben a migráció nevesítve még nem jelenhetett meg – hiszen az elkészítésekor még nem tudtak arról, hogy ekkora nyomás nehezedik majd Magyarország határaira -, viszont általánosságban foglalkozik a rendkívüli eseményekkel, így a migrációs krízis mégsem érte őket felkészületlenül – mondta a legfőbb ügyész a Magyar Időknek.
