A magyar-szerb határon, autók, kamionok tankjaiban csempészik a schengeni övezetbe a fegyvereket – állítja egy szerb veterán, aki szerint pár száz euróért nem is olyan nehéz illegális lőfegyverhez jutni az unióban sem. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter éppen a párizsi terrortámadások előtt néhány órával figyelmeztetett: a keletről érkező fegyvercsempészet akkora problémát jelent, hogy megfékezésére akciótervet kell kidolgozni.
Magyarország és a fegyverkereskedelem helyzetéről Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt és dr. Molnár Zsoltot, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnökét kérdeztük.
– állítja Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő komoly bűnözői csoportokról beszél, akik teljes egészében a csempészetre álltak rá. Itt is a piac diktál: hogy kábítószert, gyógyszert, cigarettát, drogot vagy fegyvereket csempésznek-e, azt csakis a kereslet dönti el, az útvonalat, a módszereket hozzászervezik a piaci igényekhez.
Molnár Zsolt szerint az ember- és fegyvercsempészet elleni fellépés havi rendszerességgel napirenden van a nemzetbiztonsági bizottság ülésein, a hozzáértőket nem lepték meg a szerb veterán szavai. A bizottság főleg a Kis-Ázsia és balkáni térség irányából érkező szállítmányokra fókuszál.
A balkáni háborúk egyik következménye az lett, hogy rengeteg fegyver maradt a lakosságnál, amelyekre sajnos van igény – nem csak a magyar, hanem más országok feketepiacain is. Az MSZP és jómagam is régóta hangsúlyozzuk, hogy a fegyverkereskedelem, a szervezett bűnözés egyik húzóága elleni eredményes fellépéshez, a határvédelemhez szorosabban együtt kell működni olyan uniós szervezetekkel, mint az Europol vagy a Frontex
– mondja a bizottsági elnök, aki szerint a magyar titkosszolgálatoknak még intenzívebben kellene együtt dolgozniuk a külföldi testvérszervezeteikkel. Molnár Zsolt szerint jelen pillanatban a határőrizeti együttműködések lazák és esetlegesek. Mint mondja, az uniós tagországok nemzeti szuverenitásuk egyik legfontosabb eszközének éppen saját titkosszolgálataikat tartják,
azonban azt látni kell, hogy a szervezett bűnözés – így az embercsempészet, a fegyvercsempészet és ki kell mondani: a terrorizmus – nem tisztelik a határokat. A tagállamok fennen hirdetett szuverenitása megakadályozza a titkosszolgálatok eredményes együttműködését, ezt igazolja a mostani eset is.
Tulajdonképpen tehet bármit a Frontex, legyen bármennyire is jó az együttműködés a nemzetközi szervek között, ha egy határállomáson egy bizonyos időpontban a csempészek tudják, hogy fél órára, tíz percre az atomtengeralattjáró és a harckocsi kivételével bármit behozhatnak
– hívja fel a figyelmet Tarjányi Péter. Éppen hétfőn fogtak újabb korrupcióval gyanúsított rendőröket a záhonyi határátkelőnél, a 15 érintett egyenruhás a vád szerint hónapokon keresztül kért pénzt a határátlépésért, ezzel naponta nagyjából 1000-1500 eurót kerestek. Ez már a harmadik hulláma a záhonyi korrupciós botránynak: októberben a teljes határátkelő személyzetét letartóztatták vesztegetés és korrupció miatt, majd nyolc rendőrt gyanúsítottak meg, novemberben pedig Szegeden került ugyanilyen helyzetbe hat rendőr.
Az egyenlők és még egyenlőbbek
Az emberek napi szinten azt tapasztalják, hogy vannak emberek, akik szinte bármit megtehetnek és megúszhatják. A média által feltárt politikai és gazdasági ügyekre gondolok a földügytől kezdve a trafikokon át, de hangsúlyozom: nem az utóbbi öt évről van szó. Az emberek milliméterről milliméterre kopnak belül: ha ők megtehetik, akkor én itt kicsiben miért nem? Ez a tapasztalat folyamatosan koptatja azt a morális, erkölcsi erőt, ami egy ilyen szervezetnél elengedhetetlenül szükséges
– magyarázza Tarjányi Péter, aki szerint ebben a borzasztó képletben nincs nehéz dolguk a szervezett bűnözőknek: embert mindig könnyű lesz találni és még csak meg sem kell fizetni túlságosan.
A biztonságpolitikai szakértő erkölcsi váltást, megtisztulást sürget, ehhez pedig elengedhetetlen lenne, hogy Magyarországon is felállítsanak valamilyen korrupcióellenes hatóságot, ahogyan megtörtént ez például Lengyelországban és Romániában is.
De Tarjányi Péter nem áll meg az államhatárnál: véleménye szerint uniós szabályozással kellene elejét venni a korrupció virágzásának, olyan szövetségi törvénykezésről beszél, amely erőteljesen, szövetségi ügyészekkel parancsolna megálljt a mutyiknak. Mint mondja, ezek az európai uniós ügyészek lehetnének magyar állampolgárok, akik azonban nem a magyar igazságszolgáltatástól kapnák a fizetésüket, hanem Brüsszeltől. Ez a rendszer pedig ott lehetne minden uniós tagországban – a tagországi vezetéstől függetlenül.
Játsszunk el a gondolattal, mennyire kényelmetlen helyzetet eredményezhetne – legalábbis bizonyos enyveskezű szereplők számára -, ha egyfajta uniós törvénykezés alapján, szövetségi nyomozók derítenék fel a korrupciós ügyeket és ha az uniós pénzek megdézsmálása szövetségi bűncselekménynek számítana.
Érdekes helyzet teremtődne, ha olyan magyar ügyészek vagy szövetségi rendőrök vizsgálódnának, akik nem függnek a magyar viszonyoktól. Magyarországon drasztikusan csökkenne a korrupció és néhány éven belül egy teljesen másfajta morális attitűdöt tapasztalnánk az érintett szervezeteknél, de a politikusoknál és az állampolgároknál is
– mondja a szakértő, aki pontosan tudja, hogy forradalmi gondolataival kivívja azok nemtetszését, akik a nemzeti szuverenitás mellett érvelnek, ő azonban állítja: a világ mára túlnőtt azon a rendszeren, jóval többről szól, mint a gazdasági megsegítés.
Meggyőződése, hogy centralizáltabb Európára lenne szükség, de nem az Európai Egyesült Államok lebeg lelki szemei előtt, csak olyan központi szervezetek, amelyek valódi hatalommal és anyagi lehetőségekkel rendelkeznek – tehát szemben a ma uniójával és annak fellépésével – hatékonyak, nemzeti megoldásaink ugyanis láthatóan nem elegendőek.
Kérdéseinket elküldük az ORFK-nak is, válaszaikkal bővítjük cikkünket.
