Közélet

Együtt: 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié

A párt elnöke szerint a szabadság mára csak emlék maradt.

A fővárosi Vértanúk terén tartott ünnepi megemlékezésen az ellenzéki párt elnöke úgy vélte: a nemzeti ünnepen az Együtt politikai közössége ’56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpádra és a magyar szabadságra emlékezik.

Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon.

Szigetvári Viktor szerint ők tudják, sokféle ’56 él egymás mellett ma is, és élt a forradalom idején is. A történelmi tények kutatását meghagynák a szakembereknek, mert jobb, ha a politika abba nem ártja bele magát. Az önző kisajátítás helyett pedig a középutat ajánlják mindenkinek, 1956 forradalma és szabadságharca akkor mindenkié, ha nem vitatják el egymás jogát arra, hogy ki-ki a sajátjának is tekintse.

A pártelnök arról is beszélt, hogy reméli, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád emlékét sem sajáítja ki senki, mert  ahogy 1956 mindenkié, “úgy Göncz Árpád is mindenkié”.

Szerinte a szabadságról azért kell megemlékezni, mert ha valaki 1990. október 23-án, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának napján született, és épp 25 éves, akkor egy a mainál szabadabb hazába született. A szabadság ügye rosszul áll Magyarországon, “tiporja azt” a “keletre és a feudális elnyomásba siető miniszterelnök”, az alkotmányosságot őrizni hivatott Alkotmánybíróság, a “korrupt érdekből megfelelni akaró és gyáva multinacionális vállalat”, a rendszerbe betagozódó szakfelügyelő vagy jómódú polgár, és tiporja az, aki épp most “ellopja a magyar földet”.

Az Együtt október 23-án büszkén emlékezik a harmadik Magyar Köztársaság alapítóira, tiszteli Sólyom László, Tölgyessy Péter és Kis János örökségét, tisztelettel emlékezik a néhai Antall József miniszterelnökre és az idén elhunyt Szabad György házelnökre is.

Szigetvári Viktor szerint azért küzdenek, hogy a mérsékelt közép hangja is megjelenjen újra a populizmusoktól hangos magyar közéletben. Aki kisajátít, kitagad, lenéz, diktál, megoszt és a másik létezésének jogát, értelmét elvitatja, szabadságát szűkíti, valójában méltatlanná válik 1956, Göncz Árpád és a magyar szabadság képviseletére – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik