Közélet

Elképesztő holmikkal vernek át a netes csalók

csomagolás (csomagolás, )
csomagolás (csomagolás, )

Minek a telefon, a kinézett kabát, ha kaphatunk helyette kacatokat, félig megevett ételt, de még használt pelenkát is.

Ha karácsony, akkor ajándék, ha ajándék, akkor vásárlás, ha vásárlás, akkor kisbolt, nagybolt, pláza, vásár, és persze az időhiánnyal küzdők, a praktikusságra törekvők és tömegiszonyosok szíve csücske: az internet. Hogy a vágyott termékek begyűjtésének ez utóbbi a legkényelmesebb módja, vitathatatlan. Hogy ez a kényelem kockázattal járhat, szintúgy.

A távoli Malajziában, nem is olyan régen egy férfi pénisznövelőt akart venni. A szerkezetet egy internes árverés révén kaparintotta meg. A csomag tartalma meglepetésként érte, ám az öröm vélhetően elmaradt, a dobozban ugyanis egy nagyító lapult, kegyelemdöfésként járt mellé egy rövid „használati utasítás”: ne használja napfényben. Hogy nem feltétlenül azt kapjuk, amiért fizettünk, nehát nem is jutunk hozzá a kiszemelt holmihoz,  a hirdetők hitegetnek vagy egyszerűen köddé válnak, nem újdonság hazánkban sem, különösen az internetes piactereken, ám – ahogy az a következő összeállításból kiderül – a hazai csalók is értenek a „kreatív anyaghasználathoz”. Vigyázat, aki nem elég körültekintő, végül kénytelen lesz szotyihéjat díszcsomagolni ajándék gyanánt idén karácsonykor.

Használt pelenkától és szotyihéjig

Néhány hónapja egy borsodi férfi ellen emeltek vádat, akinek harminchárom telefonra vágyó embert sikerült átejtenie: nemlétező telefonokat árult, melyekért nagyon is valódi pénzt kapott. A csaló olcsó, de márkás mobilokat kínált, a megrendelések pedig gyűltek, mindenki utánvétellel fizetett, mely alapvetően a netes vásárlás biztonságosabb módjai közé tartozik, ám a vevők így sem úszták meg az átverést. A küldemény ugyanis jött, és még csak nem is volt üres, működőképes telefont azonban egyik sem látott. Viszont volt helyettük távirányító, játéktelefon, gyerekruha, fahasáb, szalonna, zsemlemorzsa, gondosan becsomagolt krumpli, de még használt pelenka és félig megevett májkrémkonzerv is. Volt, aki 50-60 ezer forintot kifizetett mindezekért. A szélhámost elkapták, mint kiderült, a havi 25 ezer forint szociális segélyét igyekezett kiegészíteni virágzó “vállalkozásával”.

Ugyancsak idén emelt vádat az ügyészség egy másik “ötletes” csaló ellen. A meghirdetett portéka ezúttal is telefon, melyekért egyenként több tízezer forintot fizettek ki a leendő (nem)tulajdonosok. Az első vásárló a készülék gyári dobozát ugyan megkapta, de abban még véletlenül sem az volt, ami a csomagoláson állt, helyette azonban vásárlói kártya, két nyakpánt, toll, papír, és egy használati útmutató ütötte a markát. Mindehhez potom 31 ezer forintért jutott hozzá. A következő vevő már telefont kapott, ugyan használhatatlan állapotban és használhatatlan kiegészítőkkel. A „szerencsés” harmadik nyolcvanezerért – két garanciális készülék helyett – két műanyag ételhordóval és egy zacskó pirított napraforgóval lett „gazdagabb”. Negyedik vásárlója még ennél is rosszabbul járt, az ő 51 ezer forintos szotyijába ugyanis az eladó bele is kóstolt. Csak utolsó áldozatát nem érte kár, ő  visszaküldte a csomagot, mert túl könnyűnek találta. Nem lőtt mellé, a pakk papírzsebkendőket rejtett.

Két nap, több mint ezer átvert

Láttak már ezek a csomagok az elmúlt hónapokban, években laptop helyett követ, telefon helyett, karórát, festékpatront, vagy éppen gagyi mobilt, használt villanyborotvát, gyereksapkát, befőttes üveget vagy rádiót is.

De nem is kell ilyen messzire menni: csak az elmúlt két napban két olyan esetre derült fény, amikor több száz embert forgattak ki a pénzükből netes csalók. Egy zalai nő 290 embert vert át és 850 ezret kaszált, miután kabátokat, fürdőruhákat és felsőket adott el, ám egy árva darabot sem küldött el vevőinek. Egy somogyi férfi is hamarosan bíróság elé áll, ő csaknem 6 millió forintot szedett össze. EBay-en hirdetett holmik fotóit szedte le, majd a saját Facebook-profilján keresztül kínálta azokat. Összesen 775 embert rövidített meg.

Egyre több a netes vásárló

Mindezek ellenére egyre növekszik azoknak a száma, akik ilyen módon szerzik be az ajándékokat. A rendőrség idén is többször figyelmeztetett: alaposan nézzük meg, honnan és mit rendelünk, és mikor fizetünk a termékért.  Persze nemcsak a magánszemélyek jelentenek veszélyt. Az internetes vásárlásnak alapvetően két fajtája van: a webshopokban és az aukciós portálokon, online piactereken történő vásárlás. A webshopokban általában a kereskedők új terméket árulnak, számlával, jótállással. Az aukciós portálokon viszont sok esetben használt termékek szerepelnek, számla és jótállás nélkül.  Az online vásárlás legnagyobb kockázata, hogy megkapjuk-e a pénzemért a kiválasztott árut illetve, hogy olyan minőségben, ahogyan arra számítottunk.

A rendőrség tanácsa szerint lehetőség szerint utánvétellel fizessünk, de akkor is csak azután, ha meggyőződtünk  arról, az van a csomagban, amit kértünk. Aki teheti, vegye át személyesen az árut.

Dióhéjban

• ha lehet, válasszunk személyes átvételi módot
• ellenőrizzük az eladót (visszajelzések, közzétett adatok alapján)
• bankkártya adatainkat csak a bank online fizetésre létrehozott oldalán adjuk meg
(e-mailben soha)
• ellenőrizzük, hogy a fizetésre használt oldal rendelkezik-e tanúsítvánnyal

Ajánlott videó

Olvasói sztorik