A kihallgatások mellett a Budapesti Nyomozó Ügyészség munkatársai ellenőrzik azokat a dokumentumokat és adatokat, melyeket Csatáry védekezésképp adott át. Az ügyészség ellenben azokat az iratokat tárja Csatáry elé, melyek a gyanút erősítik.
Bagoly Bettina ügyészségi szóvivő a Hír24-et úgy tájékoztatta, hogy „a kihallgatások a korábbi gyanúsítás közlése óta folyamatosan zajlanak, ezek alkalmával újabb megalapozott gyanú közlésére nem került sor. A gyanúsított házi őrizetének határideje november 18-án jár le.” Hogy az ügyészség indítványozza-e Csatáry házi őrizetének meghosszabbítását, jövő héten derül majd ki. Mivel a nyomozás még javában tart, az ügyészség minden bizonnyal élni fog ezzel a lehetőséggel.
A házi őrizet meghosszabbítását a Budapesti Nyomozó Ügyészség augusztusban arra hivatkozva indítványozta, hogy Csatáry László jó eséllyel elszökne vagy elrejtőzne az igazságszolgáltatás elől.
Az ügyészség indítványát a bíróság el is fogadta, véleménye szerint is megalapozott a veszélye annak, hogy az idős, de még mindig jó egészségi állapotban lévő gyanúsított szabadlábra kerülése esetén külföldre távozna, illetve a hatóságok számára elérhetetlenné válna. A bíróság szerint ezért az eljárási cselekményeken való jelenléte csak a házi őrizet meghosszabbításával biztosítható.
A 97 éves férfit július 18-án helyezte 30 napos házi őrizetbe a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az ügyészség Csatáry Lászlót emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítja, amiért akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. A gyanú szerint Csatáry László a második világháború idején Kassán volt gettóparancsnok, és 1944 tavaszán kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. Az ügyészség eddig kétszer hallgatta meg a 97 éves férfit, aki tagadta a terhére rótt bűncselekményeket, valamint azt is, hogy a kassai gettó parancsnoka lett volna. Csatáry Lászlót 1948-ban a kassai járási népbíróság háborús bűnösnek minősítette, ezért kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A férfi akkor megszökött, és csak 1997-ben tért haza Kanadából.
Horváth B. Gábor, Csatáry László kirendelt ügyvédje azt mondta, hogy védence gyanúsítotti kihallgatásán újabb körülményekről kellett nyilatkoznia. Felmerült ugyanis, hogy 1944-ben volt egy másik Csatáry nevű férfi is Kassán, így tisztázni kellett, hogy a két embert nem keverték-e össze a tanúk. Egyes információk szerint a másik Csatáry a fiatalkorúak börtönének volt a parancsnoka.
A gyanúsított tagadja, hogy fekete egyenruhát hordott volna Kassán, ám előfordulhat, hogy a másik férfi egy ilyen egyenruhában bűncselekményeket követett el, és így rá vonatkoznak a vallomások. Ennyi idő elteltével azonban ezt már nehéz tisztázni.
Az ügyészség továbbra is vizsgálja azon dokumentumok hitelességét, amelyeken Csatáry László aláírása mint gettóparancsnoké szerepel. Elképzelhető, hogy írásszakértőt is bevonnak a nyomozásba, hogy megvizsgálják, kitől származnak ezek az aláírások. A szakértő a korabeli aláírásokat már nem biztos, hogy kellő hitelességgel tudja vizsgálni, és így vélhetően csak valószínűsíteni tudja az aláíró személyét.
Csatáry László az ügyészségen úgy nyilatkozott, hogy ezeket a dokumentumokat nem ő írta alá. Az ügyvéd szerint ha alá is írt néhány nyilatkozatot, azt csak helyettesként, valakinek a nevében eljárva tehette. Csatáry Lászlónak ugyanis nem volt önállóan parancskiadási jogköre – mondta Horváth B. Gábor.
A gyanúsított és ügyvédje most azokat a levéltári dokumentumokat várja, amelyek igazolják, hogy Csatáry Lászlót 1944 októberében átvezényelték Budapestre. Ez bizonyíthatná, hogy a neki felrótt események jelentős részének idején már nem tartózkodott Kassán. Horváth B. Gábor arról nem tudott nyilatkozni, hogy az ügy vádemelési javaslattal zárul-e, illetve lesz-e, és ha igen, mikor bírósági tárgyalás. Decemberben további kihallgatások várhatók – tette hozzá.
