Milliós értékben osztogathatnak a BKV vezetői szabadjegyeket, avagy ajándék éves bérleteket. A botrányos premizálási gyakorlat és a gigantikus végkielégítések, no meg a milliókba kerülő, használhatatlan tanulmányok mellett ez az évi 3 millió forint nevetséges összeg, de a cég vezetése ígéri: a jövőben erre is jobban oda fognak figyelni.
Az MNO az egyik kereskedelmi televízió híradása nyomán tette fel még augusztus elején a kérdéseit a szabadjegyekről a BKV kommunikációs osztályának. (A televízió a műfajban hosszúnak mondható híradós anyagot készített augusztus elején arról, hogy visszajuttatta a közlekedési vállalatnak az egyik munkatársa által 2009 elejétől használt ajándék éves bérletet.) Kérdéseinkre – vélhetően a kommunikációs osztályon történt átszervezések miatt – szeptember 30-án kaptunk választ, az ennek nyomán felmerülő újabb kérdések megválaszolása pedig még várat magára.
Az mindenesetre a szeptember végén küldött BKV-s levélből kiderült, hogy évente mintegy 300 darab szabadjegyet vettek fel a cég vezetői. Közölték, hogy eddig a vezérigazgató-helyettesi, igazgatói és főosztály-vezetői besorolású vezetők voltak jogosultak ilyen jegyeket felvenni, mégpedig üzleti ajándékozás céljából. „Elsősorban a partnerek felé gyakorolt gesztus volt a cél, illetve az, hogy első kézből tájékozódjanak a társaság szolgáltatásairól” – ismertették az osztogatás miértjét.
Az is kiderült a válaszból, hogy az egyébként a mezei utasnak jelenleg 103 400 forintjába kerülő éves bérleteket főleg partneri kapcsolatépítésre használták, részben „a társasággal folyamatos kapcsolatban álló együttműködő partnereknek” osztogatták , de kaptak ilyet a nagy mennyiségben bérletet vásárló „nagyfogyasztók” is. Az is előfordult, hogy jótékonysági célokra használták a felvett szabadjegyeket a BKV vezetői.
A levélben azt is kihangsúlyozták, hogy a felhasznált jegyek után a BKV a 65 százalékos adót megfizette. Közölték az MNO-val azt is, hogy kidolgozás alatt van egy utasítástervezet, amely szigorítja a szabadjegyekkel történő gazdálkodást, szabályozza a mértéket, a feltételrendszert és a jogosultságokat. A korábbi gyakorlat követésével szemben már az lett a közlekedési vállalat célja, hogy minimalizálják az ilyen jellegű kiadásokat, és szigorú elszámolási feltételek mellett lehessen élni ezzel a lehetőséggel. Végül megjegyezték, hogy azok közül a vezetők közül, akik ilyen szabadjegyeket vettek fel, már többen nincsenek a társaságnál.
Az MNO más forrásból megtudta, hogy meglehetősen nagyvonalúan osztogatták a szabadjegyeket a BKV-s vezetők. Még csak nyilvántartás sem készült arról, hogy kik voltak például a megajándékozottak. Így nem is tudott válaszolni a kommuniációs osztály arra a kérdésünkre, hogy például az elektronikus és írott sajtó mely szerkesztőségei és munkatársai részesültek 2009-ben eme kedvezményben. Azért, hogy „első kézből tájékozódjanak a társaság szolgáltatásairól”.
(Pálffy Lajos – MNO)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
