Gazdaság

Az árfolyamgátról érthetően

Alig ért véget a végtörlesztési őrület, máris itt az újabb lehetőség: az árfolyamgát. Volt már ehhez hasonló, ám az árfolyam fixálásának lehetőségével kevesen éltek. Nézzük, a tervek szerint milyen könnyítést jelenthet a devizahitel-adósok számára a kibővített árfolyamgát.

Az elmúlt időszakban mindenki azzal foglalkozott, hogy hogyan tudná fix, az állam által meghatározott kedvezőbb árfolyamon visszafizetni a devizahitelét. Sokan éltek a lehetőséggel, ám még mindig többen vannak, akik forráshiány miatt nem tudták kiaknázni ezt a lehetőséget. Nekik jelenthet könnyítést az árfolyamgát bevezetése.

A parlament ezen a héten kezdte meg az erről szóló törvényjavaslat vitáját. A jogszabályt március közepén fogadhatják el – addig még néhány fontos részlet változhat –, de érdemes megvizsgálni a lehetőséget. Az árfolyamgát nem teljesen új fogalom, 2011 augusztusától decemberig már volt lehetőségük a jelzálogalapú devizahitellel rendelkező adósoknak arra, hogy jelentkezzenek a fix árfolyamú törlesztésre, de mindössze 3250-en jelezték, hogy igényt tartanak erre. (Őket automatikusan átteszik az új, várhatóan kedvezőbb rendszerbe, tehát mindazok, akik korábban kötötték meg a szerződésüket, most hátradőlhetnek.)

Az új árfolyamgát több könnyítést is tartalmaz, de a legfontosabb, hogy hatására a havi törlesztőrészlet egy átlagos devizahiteles esetében úgy csökkenhet jelentősen, hogy az később sem feltétlenül jelent vállalhatatlanul nagy terhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljes mértékben leveszik a terhet a devizahitelesek válláról, hiszen a kölcsönt vissza kell fizetni.

Az árfolyamgát a következőképpen néz ki a gyakorlatban. A korábbi rendszerben a devizában meghatározott törlesztőrészletet kiszámolták az aktuális és a fix árfolyammal (euróhitelnél 250 forint/euró, svájci franknál 180 forint/svájci frank) is. Az ügyfél mindenképpen a fix árfolyamú részletet fizeti, és ha az aktuális árfolyammal számolt összeg nagyobb volt (márpedig az elmúlt időszakban ez így történt), akkor a különbözetet felírják egy gyűjtőszámlára. (Ha történetesen jobb lett volna az aktuális árfolyam, akkor a gyűjtőszámlán lévő összeg mérséklődött volna). Végül az így felhalmozott összeget az eredeti tartozással együtt kellett volna visszafizetni.

Ha az Országgyűlés elfogadja az új szabályt, ez a rendszer jelentősen megváltozik. A törlesztőrészletet a várhatóan áprilistól hatályba lépő új szabálynak megfelelően „ kettébontják”, kamat részre és tőketörlesztő részre. Fizetni most is ugyanannyit kell a rendszerbe jelentkezőknek (vagyis a 180 forint/svájcifrank és a 250 forint/euró árfolyammal számolt részletet), ám nem ugyanannyi kerül a gyűjtőszámlára. Oda ugyanis csak tőketörlesztés árfolyamgát feletti részét írják fel, míg a kamat részt az állam és a bank – felesben – kifizeti az adós helyett.

A tervezett szabályozás értelmében árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig gyűlhet a gyűjtőszámlán a törlesztőrészlet tőke része, amit majd 2017. július 1-jétől kell havi, arányos részletekben visszafizetni. De nem csak ezt, hiszen ettől a naptól fogva újra életbe lép a hitelszerződésben megfogalmazott eredeti felállás, aminek értelmében folytatni kell a törlesztést az akkori árfolyamon az akkori kamatokkal. A rendszerbe – a tervezett áprilisi hatálybalépéstől kezdve – az év végéig lehet majd jelentkezni.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.

További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/
mindennapipenzugyeink

Ajánlott videó

Olvasói sztorik