Két új rendelet jelent meg szerdán este a Magyar Közlönyben a koronavírus-járványra hivatkozva bevezetett hiteltörlesztési moratóriumról. Ezek alapján a kormány visszamenőleg módosította a moratóriumra vontakozó szabályokat, melynek következtében sok adós akár visszafizetésre is számíthat. Az egyik rendelet lényegi eleme, hogy a bankoknak ki kell számítaniuk, az átlagos piaci kamatnál többet vagy kevesebbet számolnak fel az ügyfeleiknek, és ha többet, akkor inkább a kisebb kamatot kell relevánsnak tekinteni. Ez értelemszerűen csak azokra vonatkozik, akik igénybe vették, de már kiléptek a hiteltörlesztési moratóriumból.
A Magyar Bankszövetség csütörtökön közleményben reagált az intézkedésre. Mint írják, méltánytalannak tartják, hogy a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal át kell számolni, mert a különböző hiteltermékek kamatozása és kockázata eltér egymástól.
A szakmai szövetség kiemelte: a bankok a törlesztési moratórium alatt a jogszabályoknak megfelelően jártak el, az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatták a moratóriumba került tartozásuk kamatozásáról, így ők felelős döntést tudtak hozni arról, hogy a moratóriumban kívánnak-e maradni.
A kormány döntése ugyanakkor szerintük negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára, és méltánytalan azon ügyfelekkel szemben is, akik nem élnek a moratóriummal, és felelősségteljesen törlesztik hiteleiket.
Arra is kitértek, hogy a magyar bankszektor a moratórium ismételt meghosszabbítását a rászorultsági elv bevezetése alapján támogatja, és mg azt is elfogadják, hogy ez a bankok számára ez további jelentős pénzügyi teherrel jár.
A Bankszövetség továbbra is azt javasolja, hogy aki teheti, folytassa, illetve kezdje el a hitelei törlesztését. A moratórium igénybevétele fizetési haladékot jelent, a hiteltartozásokat a moratórium után meg kell fizetni. A hitelek törlesztésének minél későbbi megkezdése növeli a terheket, és meghosszabbítja a visszafizetés idejét.
A krízis elejétől kezdve azt vallottuk, hogy elsősorban a rászorult ügyfeleinket kell támogatni. Épp ezért a magyar bankszektor az adósaiért a régió többi országához képest már eddig is sokkal hosszabb időre, sokkal nagyobb mértékben állt ki. Ezen túl, 2020 közepén a gazdaság védelmére elfogadtuk, hogy 55 milliárd forint extra adót is befizettünk a költségvetésbe
– idézi a közleményt a távirati iroda.
